Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-09-25 / 46. szám
tűzkár 32.177 pengő, melyből biztosítva volt 28.704 pengő, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 3473 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. Említésre méltóbb nagyobb tűzkárral járó tüzeset Kondoroson csákói dr. Geiszt Gyula gazdaságában fordult elő, ahol is villámcsapás következtében a tűzkár épületekben 5100 pengőt, ruhanemüekben és élelmiszerekben pedig 700 pengőt tett ki, amely azonban biztosítva volt. Örvendetes, hogy mezőgazdasági terményekben tűzkárunk jelentéktelen összeget tett ki. A tüzesetek keletkezési okaiként 15 esetben a villámcsapás szerepel. Az ezzel járó tűzkár 16.800 pengő. A legutóbbi közgyűlés óta több tűzrendészed vonatkozású rendeletet adtam ki. E helyen jelentem be, hogy a szegedi kerületi tűzrendészed felügyelő junius havában Orosháza és Csorvás községekben, továbbá Békéscsaba és Gyula megyei városban tartotta meg felügyeleti szemléjét. A tűzrendészet terén újabban az az említésre méltóbb változás, hogy Békéscsaba megyei városban elkészült a hivatásos tűzoltóság bővített laktanyája és az ezzel kapcsolatosan épített légoltalmi óvóhely, Szarvas és Gyoma község tűzvédelmi felszerelésétegy-egy autószerkocsival, Pusztaföldvár község pedig motorfecskendővel gyarapította, a motorfecskendők száma most már vármegyénkben 22. Még jelentem, hogy Füzesgyarmat községben elkészül és rendeltetésének átadatott az uj tüz- oltószertár és őrszoba. III. Közgazdaság. AJ Mezőgazdaság. Május havának esős, az időszakhoz mérten meleg időjárása után junius eleje és utolsó harmada szárazjellegü volt, mig a hő közepén az átlagnak megfelelő csapadék hullott. Ezen esőzések után junius hóban teljes szárazság uralkodott trópusi meleggel s az esőzés augusztus havában sem tudott a meleg légáramlástól megindulni, úgy hogy az augusztus havi csapadék sem érte el az időszaknak megfelelő átlagot. A vetések fejlődéséhez a májusi és júniusi időjárás igen jó hatással volt, az áprilisi száraz időjárásban elmaradt vetések erős fejlődésnek indultak, szépen bokro- sodtak és jól kötöttek. Julius havának száraz időjárása az aratásra, behordásra és cséplésre igen előnyös volt, de a tengeri fejlődését és csőképződését teljesen megakasztotta és az augusztusi esőzések már csak a késői vetésű, még el nem virágzott tengerinek használtak egy keveset. A májustól szeptemberig terjedő idő alatt megyei átlagban 300 mm. csapadék hullott le 39 esős nap alatt, mely több esetben erős szélviharral és esővel járt. Jelentékeny kárt — megyei átlagban — szerencsére a jégverés nem igen okozott, mert csak kisebb területeket ért. Legnagyobb jégvihar a vármegyében 1939. augusztus hó 6-án Füzesgyarmat—Bucsatelep határát érte, ahol cca 1600 kát. hold tengeri, cukorrépa, vetemény és köl«svetést 65—85%-ban tett tönkre. A m. kir. Statisztikai Hivatal közlése alapján jelentem, hogy az 1938—39 gazdasági évben a vármegye területén búzával bevetett terület 215.036 kát. holdat, rozzsal 825 kát. holdat, árpával 39.735 kát. holdat és zabbal 13.746 kát. holdat tesz ki. Nagy általánosságban a vármegye átlagtermése kát. holdanként búzában 940 kg., rozsban 700 kg., árpában 800 kg. és zabban ugyancsak 800 kg.-ra tehető, mely jó közepesnek mondható. Ezen főterményeink termésminősége kitűnő, szorulás csak a tavaszi árpánál volt észlelhető, egyes helyeken. Búza után második főterményünk a tengeri, az idei évben az időjárástól sokat szenvedett. Ott, ahol április hóban nem tudták elvetni, a májusi esők miatt késtek a vetések, a korai vetéseket pedig nem lehetett kellő időben kapálni, egyelni, faty- tyazni, majd a julius havi teljes szárazság sok helyen aszályt okozott. A vármegye területén tengerivel bevetett terület 154.888 kát. holdra tehető s az előzetes termésbecslésem kát. holdanként 8.5 q tengeri, mely igen gyenge terméseredmény, de nem katasztrofális. Mesterséges szálastakarmányok az időjáráshoz viszonyítva jó tömeges termést adtak és az első kaszálások kivételével — melyeket az eső kilúgozott — minőség tekintetében is jónak mondhatók. 379
