Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-02-26 / 10. szám
sági jóváhagyás után, a vármegyei Hivatalos Lapban történt meghirdetést követő 30. napon lép hatályba, és végrehajtásáról a vármegye alispánja gondoskodik. Indokok: Békés vármegye törvényhatósági bizottsága súlyos aggodalommal szemléli azokat a népmozgalmi adatokat, amelyek országszerte igazolni látszanak azt a veszedelmet, hogy népességünk szaporodása már-már kezd a stagnáláson js alól maradni sőt mindinkább apadó irányzatot mutat. Fokozódó nyugtalansággal észleli a törvényhatósági bizottság azt a népmozgalmi adatot is, hogy amig az a születési arány, amely az átlag fenmaradást biztosítja 22.5 ezrelék, addig a vármegyében mindössze 14 olyan község van, melyeknek természetes szaporodása a szükséges ezreléket eléri, illetőleg felülmúlja, községeink nagyobbik fele azonban alólmarad ezen a számon. Ismeri a törvényhatósági bizottság azokat a statisztikai adatokat is, amelyek szerint a törvényhatóság lakosságának természetes szaporodása épen csak eléri a 7 ezreléket, a halvaszületések arányszáma pedig 3.7 százalék. Az elmúlt 1937. évben a törvényhatóság területén 437 vetélést jelentettek be, ezt a számot azonban az eltitkolt vetélések sokszorosan felülhaladják. Csecsemőhalandóságunk 15—46 százalék között mozog. Ezek a szomorú statisztikai adatok legsürgősebb kötelességünkké teszik olyan eszközöket, utakat és módokat keresni, találni és alkalmazni, amelyek e megszégyenítő jelenségek jóvátételére alkalmasak. Ezért alkottunk szabályrendeletet a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálatról és ezért kívánunk most ezzel szerves összefüggésben a kötelező terhes bejelentésről és gondozásról is, mint a természetes szaporodás és a csecsemőhalandóság arányszámainak megjavítását előmozdító egyik hathatós eszközről szabályrendeletet alkotni. A törvényhatóság már-már erején felül fordít anyagi és szellemi áldozatokat az általános közegészségügy megjavítására és ilyen irányú törekvéseinél mindig az a kitűzött cél, hogy a jövendő nemzedékek szaporodását, egészségét, erősödését óvja és mozdítsa elő. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kötelező terhes bejelentés ma még éppen olyan szokatlan eszköz, mint a házasság- kötés előtti kötelező vizsgálat — és mint ez utóbbinak ezen szabályrendeletünknek is sokféle aggodalmat és kishitűséget keli legyőznie. Ezeket az aggodalmakat itefn tartjuk azonban annyira komolyaknak, hogy ezek miatt a kitűzött célt szabad lentié elhanyagolnunk. A szabályrendelet ellen támadható aggályok között a legkomolyabb kétségtelenül az, hogy a terhes nők, különösén a leányanyák terhességüket a lehetőség határáig titkolni, sőt szégyelni való állapotnak tartják. Ez a szempont azonban csak addig komoly, mig a közönség nem akar ráeszmélni arra, hogy a terhesség nemzeti jövőnk és felvirágzásunk tiszteletre és megbecsülésre méltó egyik biztosítéka. Erre az ellenvetésre egyébként az a meggyőző felvilágosítás: A terhesség olyan folyamat, amely a természet kényszerítő törvénye folytán előbb-utóbb nyilvánosságra kerül, a jobbik esetben a gyermek megszületése révén, arosszabbik esetben pedig a vetélés kötelező bejelentése révén. Műiden olyan eset, amely ezeken kívül áll és amely nem lehet más, mint a terhesség erőszakos megszüntetése, .büntetendő cselekmény, amelyet a törvény teljes szigorával üldöz. Ezzel a szabályrendelettel előirt kötelező bejelentés különben is csak az orvosok között teszi időelőtt ismertté a terhesség fennállását, az orvosokat pedig az orvosi titoktartás törvényes és erkölcsi kötelezettsége amúgy is köti. Amikor a terhesség feljegyzésre kerül a bábanaplóba, akkor az már — akár szüléssel, akár vetéléssel — véget is ért. A magánorvosok bejelentési kötelezettségüket illetően, a magánorvos amúgy is köteles a legkülönfélébb fertőző betegségeket bejelenteni, ezek mellett a kötelezettségük mellett nyilvánvalóan nem jelent a terhesség bejelentése száinbavehető munkatöbbletet. Különben is a terhes anyák egészségének megóvása minden magyar ember hazafias kötelessége. Szabályrendeletünk a szabad orvos- választás jogát tiszteletben tartja, mert lehetővé teszi, hogy minden terhes nő maga válassza ki azt az orvost, vagy egészség- ügyi intézményt, akivel, illetve amelyen 77
