Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-02-20 / 9. szám

terhes anyák között, mindig a szükséglet szerint osztunk szét. Nagyjelentőségű a Belügyminiszter ur azon 20.000 P-ős adománya is, melyet a Doboz községben iolyó népélelmezés cél­jából juttatott a vármegyénk részére, mely összeget tudományos kikísérletezés és ki­vizsgálásra kell felhasználnunk. Végül jelentem, hogy súlyosabb fe­gyelmi vétséget sem orvos, sem bába me­gyénk területén el nem követett. II. Közbiztonság. Jelentem, hogy a vármegye közbizton­sági viszonyaiban a törvényhatóság köz­gyűléséhez tett legutóbbi jelentésem óta, említésre méltó változás nem történt. A vármegye területén 27 tüzeset for­dult elő. A tűzkár épületekben 3855 pengő, ingóságokban 9003 pengő, az összes tűz­kár 12.858 pengő, amelyből biztosítva csak 685 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság nem volt. Nagyobb, említésre méltóbb tüzeset január hó 3-án Szarvas községben fordult elő, ahol is gondatlanság következtében divatáru üzletben keletkezett tűz folytán a tűzkár 5403 pengő volt, mely biztosítás folytán megtérül. 1938. év folyamán a vármegye terü­letén 170 tüzeset fordult elő. A tűzkár 59 esetben az 50 pengőt nem haladta meg, 50 esetben pedig nem haladta meg a 200 pengőt. Ezek szerint 200 pengőig terjedő tűzkárunk 109 esetben volt, ami 62 száza­léknak felel meg. 200 pengőtől 300 pengőig terjedő tűz­kárunk 9 esetben, 300—500 pengőig terjedő tűzkárunk 15 esetben, 500—1000 pengőig terjedő tűzkárunk 25 esetben, 1000—2000 pengőig terjedő tűzkárunk 11 ízben fordult elő. Kettőezer pengőt meghaladó tűzkárunk mindössze 6 esetben fordult elő. Legtöbb tűzesete a mull évben Békéscsaba megyei városnak volt, ahonnan 29 tűzkár-jelentés érkezett be. A kár összege azonban itt mindössze csak 4615 pengő volt. A legtöbb tűzkára Szarvas községnek volt, ahol a tűzkár összege 30.534 pengő 60 fillért tett ki. A múlt évben ezenkívül nagy tűzkára volt még Pusztaföldvár községnek is, ahol 5 tűzesettel kapcsolatosan a tűzkár összege 26.976 pengő volt. Az 1937. évi tűzesethez viszonyítva az elmúlt évi tűzkárunk összege 40.080 pengővel volt kevesebb, ami 25°/o-os javulásnak felel meg. Itt jelentem be, hogy a vármegye tiiz- rendészeti viszonyaira vonatkozó évi jelen­tésemet, a tüzrendészeti kormányrendelet alapján, a Belügyminiszter Úrhoz megtettem. Végül megemlítem, hogy a vármegye községeinek légoltalmi költségvetésének hitelkeretét a kiküldött miniszterközi bi­zottság január 17-én véglegesen megálla­pította. III. Közgazdaság. A.) Mezőgazdaság. December hó elei enyhe időjárás a hó közepén téliesre fordult. Az időjárás január hó közepén hirtelen megenyhült s a hótakaró rövidesen eltűnt. Ettől kezdve — az évszakot tekintve — általában véve enyhe időjárás uralkodott. A jelzett idő alatt a maximális hőmérséklet +17° C, a minimális —25° C. volt. 1938. december hó 11-től, 1939. feb­ruár hó 12-ig Békésvármegyében az átlag csapadék 55 miliméterre tehető. A hideg időjárás még a hótakaró vé­delme alatt érte a vetéseket s igy azok­ban ezidőszerint fagykárok nem észlelhe­tők. A hótakaró nélkül álló vetések azon­ban a gyakori nappali felmelegedés és a későbbi idő folyamán esetleg beálló gya­kori hősülyedés következtében, fagytól, fel­fagyástól sokat szenvedhetnek. A vetések jelenleg általában egyenle­tesek, jól bokrosodtak, üde zöld színűek, s azokban ezidő szerint rovarkárok sem ész­lelhetők, Az elmúlt hónapok mezőgazdasági munkálatai főképpen szántásból, trágya- hordásból, fakitermelésből, gallyazásból, szikjavitásból, magtári munkákból, állatok gondozásából állottak. Munkanélküliek a külső mezőgazda- sági mnnkálatok nagy részének szünetelése folytán ugyan kevés számban jutottak mun­kához, a hatóságok által megindított köz­munkálatok azonban alkalmasak arra, hogy a leginkább rászoruló nincstelenek kenyérhez jussanak. Az elmúlt évi jó terméseredmányekkel kapcsolatos kedvező kereseti lehetőségek. 61

Next

/
Thumbnails
Contents