Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)

1937-02-24 / 8. szám

irányú rendelkezéseit, az ügy közérdekű fontosságára tekintettel, a maga részéről is, a feltétlenül szükséges megértéssel támogassa.

Legutóbbi jelentésem óta eltelt időben kereskedőinknek módjukban volt megállapítani, az elmúlt 1936-os év mérlegét.

Kétségtelenül megállapítható, hogy a múlt évi jótermés általánosságban kedvező hatással volt a gazdasági életre is. Ezt a statisztikák számadatai világosan és íélre- magyarázhatatlanul igy is igazolják és egyes termelési ágakban kifejezetten konjunkturális eredményeket is tüntetnek fel. Gazdasági életünk struktúrája azonban még mindig annyira labilis és abnormális, hogy a javulás folyamatának jeleit csakis a statisztikai számokban tudjuk észlelni. A napjain- ban nyilvánosságra hozott bankmérlegekből megállapítható, hogy minden a statistikai adatok szerint jelentkező javulás dacára, említésre méltó tőkeképződés nincs, melynek mindig párhuzamosan kellene haladni a gazdasági élet fellendülésével.

A kereskedelem üzletmenete javulásának megállapításához sem elegendő egy kiragadott tényezőnek a leszögezése és az a körülmény, hogy a forgalom egyes üzletágaknál emelkedett, nem lehet mérvadó a rentabilitás megállapításánál, mert minden kereskedő a legnagyobb erőfeszítéssel és áldozattal igyekezett a javuló gazdasági életben forgalmát emelni. Az üzletmenet javulásának megállapításánál, igen fontos tényező a haszonkulcs, mely évről-évre morzsolódik le és jelentés szerint az elmúlt évben a kötött gazdálkodásban és a kiélesedett versenyben annyira összezsugorodott, hogy a legtöbb szakma nagyon meg van elégedve, ha a lezárt évi mérlegében megkereste a régié 'kiadásait, közterheit és hitelezői veszteségeit. A kereskedők véleménye szerint a prosperitás nem állapítható meg, amit jórészt még mindig a közter- heknek és azok folytonos emelkedésének tulajdonítanak. Kérelmüket magamévá téve előterjesztést teszek a tekintetes Törv. hat. Bizottsághoz, méltóztassék a kir. kormány figyelmét a kereskedők helyeztére felhívni és javasolni, hogy most amikor az állam- kincstár helyzete javulóban levőnek látszik, a pénzügyi kormány, a vidéki de különösen a trianoni határ által előidézett elsorvadásra Ítélt városok kiskereskedőivel szemben kíméletet és jóindulatot tanúsítani szíveskedjék.

A belkereskedelem terén igen aggasztó jelenség és a tavaszi esetleges építkezések szempontjából messze kiható jelentőségű lehet az a körülmény, hogy az importált épületfa ára 30—40 sőt a faragott fáé 50 százalékkal is emelkedett. A terményüzlet terén az export kontingensek kimerülése és a még meglevő aránylag nagy készletek az áremelkedés folyamatát nemcsak megakasztották, de árlemorzsolódás is állott elő, különösen a tengerinél, minek oka részint a kereslet nagymérvű megcsappanása, részint a tengerire fenálló kiviteli korlátozás. Az érdekeltek szerint kívánatos lenne a kukorica kivitelének szabad utat engedni.

Az építőipar a téli hónapok alatt természetszerűleg 'munka nélkül állott. A vele kapcsolatos iparágak mint például az épület- asztalos, lakatos, bádogos és szobafestő iparokban is csak a legminimálisabb munkaalkalmak fordultak elő.

A lábbéli készítő ipar. csizmadia tagozata vásárokon és heti piacokon ért el bizonyos forgalmat, azonban a bőrárak nagyarányú emelkedése miatt, keresni nem tudott. A cipésziparosok Békéscsabán. Gyulán és Orosházán ezidőszerint közszálli- tásokon dolgoznak, mig a községekben a szakma csupán javítási munkálatokból tartja fent magát.. Az ipartestületek körzeti szövetségének véleménye szerint a férfiszabó iparnak vármegyeszerte a békéscsabai hitelirodák okozzák a legtöbb gondot. A hitelezések és a hosszú időre nyújtott részlet- fizetési kedvezmény elviselhetetlen versenyt jelent a szakmára nézve. A nőiszabó ipar helyzete valamivel tiirhetőbb, legalább abban a vonatkozásban, hogy a műhelyek a farsangi idény alatt foglalkoztatva voltak. Az asztalosipar, a telet rendkívül súlyos viszonyok között élte át az egész megyében. Jelentősebb munkaalkalom nem fordult elő és apró-cseprő leginkább alakítási munkálatokat igyekeztek a mesterek egymás között versengve, biztosítani. A húsfeldolgozó ipar az élő jószágárak nagyarányú emelkedése következtében van nehéz helyzetben. A megelőző évi nagy hizottsertés kínálat s az ezzel járó alacsony árak reakciójaképen. a gazdaközönség tartózkodott a kockázatos hizlalástól, a csekély készlet miatt az árak emelkedtek, amivel a feldolgozó ipar lépéstA CZ