Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-02-18 / 6. szám
sának időpontjáig készpénzben, vagy egyéb értékben letenni. A készpénzből álló bánatpénzt a m. kir. postatakarékpénztárnál Békés vármegye 55.328 sz. közigazgatási letétszámlája javára kell befizetni, mig az állami építkezésnél óvadékul elfogadható értékpapírokból álló bánatpénzt a gyulai m. kir. adóhivatalnál leéli ezen versenytárgyalási hirdetmény számára (551—1937. m.) való hivatkozással közigazgatási letétbe helyezni. A csekkszelvényt, illetve a letéti nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Készpénzt, vagy értékpapirt az ajánlathoz csatolni nem szabad. A munkanyertes vállalkozó bánatpénzét biztosítékul a vállalati összeg 5 százalékára kicserélni tartozik, mig a többi ajánlattevő bánatpénze döntés után azonnal vissza fog utaltatni. Azon ajánlattevő, aki az építés végrehajtására jogosító iparjogositvánnyal nem rendelkezik, már ajánlatában köteles azt az iparjogositvánnyal rendelkező önálló iparost megnevezni, aki az illető munkát, mint alvállalkozó tényleg végre fogja hajtani. Az ajánlathoz csatolni kell az illető iparos iparjogositványát egyszerű másolatban és az illető munka elvállalására vonatkozó sajátkezüleg aláirt nyilatkozatát. Az ajánlattevő köteles ajánlatához társadalombiztosítási (Orsz. Társadalombiztosító Intézettel, a Magánalkalmazottak Biztositó Intézetével stb. szemben fennálló) tartozásairól olyan kimutatást csatolni, mely igazolja, hogy a versenytárgyalási hirdetmény lejártát megelőző 6 hónapnál régebben esedékessé vált betegségi-, öregségi-, balesetbiztosítási járulékkal stb. nem tartozik, vagy ajánlatában odaítélés esetére á vállalati összeg kifizetéséig fennálló tartozása erejéig a vállalati összegnek a mindenkori törvényes rendelkezések szerint megállapított részéig terjedhető összeget köteles a biztosító intézetre engedményezni és a megrendelő hivatalt feljogosítani, hogy az engedményezett összeget minden esedékes részletből közvetlenül az illetékes biztositó intézetnek utalja át. Ajánlat tehető az összes munkálatra, valamint az egyes munkanemekre külön- külön is. Vállalkozó járandóságának kifizetése a közszállitási szabályzat 80—81. §-ai szerint történik. Vállalkozó ajánlatában köteles nyilatkozni arra nézve is, hogy a munkálatoknál alkalmazandó munkásoknak milyen összegű órabért fizet. Az ajánlati minták, tervek, költségvetési űrlapok alulirt hivatal helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők és az ajánlat, valamint költségvetési űrlapok 1 pengős áron megszerezhetők. Az ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntés megtörténtéig kötelezettségben maradnak. Építtető fenntartja magának azt a jogot, hogy a beadott ajánlatok közül szabadon választhasson — tekintet nélkül az árakra és az ajánlott anyagok minőségére — esetleg egyik ajánlatot se fogadja el és ez esetben a szállítás végrehajtását újabb versenytárgyalás utján, vagy bármi más módon biztosítsa. A munkanyertes vállalkozó a megbízástól számított 8 napon belül köteles a munkát megkezdeni és azt kellő munkaerő alkalmazásával az ajánlatban és munka- feltételekben megállapított határidő alatt be is fejezni. Egyebekben a versenytárgyalássai kapcsolatban mindenben a „Közszállitási Sza- bályrendelet'1 rendelkezései mérvadók és érvényben állók. Gyula, 1937. évi február hó 1-én. M. kir. Átlamépitészeti Hivatal A hiyatal főnöke Ritter kir. műszaki tanácsos Búzás Miklós és Székely Vilma házasságából 1895. április 8-án Debrecenben született Búzás Miklós Mátyás volt budapesti lakos nyomozását elrendelem. Feltalálása esetén kihallgatandó arra nézve, hogy az 1922. évtől hol, mindenütt mennyi ideig lakott, mi volt a foglalkozása, adót közvetlenül, vagy közvetve munkaadója utján fizetett-e? A kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv 1613—1937. VI. számra hivatkozással Debrecen sz. kir. város polgármesterének sürgősen megküldendő, Boros József, aki Nemesládony községben 1903 március hó 25-én született, apja neve: Boros Sándor, anyja neve: Horváth Mária, foglalkozására nézve fm. napszámos, 1931. évben eltávozott hazulról
