Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)

1937-12-08 / 53. szám

a Vkm úrhoz terjesztette lel. A háziipari tanfolyamok tervezeteit a háziipari felügye­lőségnek előzetes hozzájárulás végett szintén megküldötte. Általában az egész népművelési tevé­kenység munkatervét és költségvetését a bizottság november hó 27-én tartott közgyű­lésén letárgyalta és jóváhagyás végett a Vkm. úrhoz terjesztette fel. A munkaterv összeállításánál általában arra törekedett a bizottság, hogy bizonyos előfeltételek mindenkor meglegyenek a munka megindításához, de számbavette min­denkor anyagi erőit és csak olyan és annyi munkát irányzott elő, amilyent és amennyit megfelelően véghez is tud vinnni a ren­delkezésére álló anyagiakhoz mérten. Gon­dos előrelátásból a bizottság figyelmeztette az előadókat, hogy az előirányzott összeget csak abban az esetben folyósíthatja, ha a községek a népművelési támogatás céljából beállított összeget befizetik a bizottság pénztárába. Az ügyvezető elnök és népművelési titkár a vármegye területén több kiszállást tett és ellenőrizte a folyó népművelési te­vékenységet és eddig mindenütt arról győ­ződött meg, hogy az előadás és tanfolyam zavartalanul folyik. Ezenkívül a helyi fel­ügyelők is erről tesznek jelentést, igy azon reménynek adok kifejezést, hogy a mostani súlyos és válságos gazdasági körülmények között is a népművelési munka maradandó nyomokat fog hagyni. Jelentem, hogy szeptember hónap folyamán megnyílt a kétegyházi községi egészségház és ezzel az egészségvédő intézetek száma a megye területén négyre növekedett. Az ezen intézetekkel kapcso­latban szerzett kedvező tapasztalatok arra indítanak, hogy ilyenek szervezése és ala­kulásának kérdését minden erővel támo­gatni törekedjem, miért is jelentem, hogy újabb ilyen intézmények létesítése ter­vezve van és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások arányában, a tervek tényleges megvalósítása érdekében, a törvényható­sághoz annak idején javaslatot fogok tenni. Alig van nap, amikor a hozzám ér­kező posta ne tartalmazna beadványt, mely névtelenül egyesek, vagy hivatalok ellen tartalmaz feljelentést. Minden ilyen bead­ványt nehéz érzéssel veszek kézhez, mert maga az a tény, hogy a rendszerint súlyos vádakat tartalmazó feljelentést küldő egyén aláírását a beadványra nem meri oda tenni, vagy pedig olyan nevet ir alá, mely név­nek viselőjét később szorgos kutatás után sem lehet megtalálni, azt bizonyítja, hogy küldője a feljelentés adataiért felelősséget vállalni nem mer, olyan gondolkodást árul el, mely minden jóérzésü embernél meg­döbbenést okoz, de emellett már a bead­vány kézhezvételekor azt is tudnom kell, hogy a feljelentés egy csomó felesleges, hiábavaló munkát okoz, mert ha a felhozott vádakat nincs aki képviselje, a megvádol­tak, a megindított vizsgálat során, annál is inkább könnyen megcáfolják azokat, mert a vizsgálat minden ilyen névtelen feljelentés esetében nem lehet alapos, nem tartalmazván tényeket, csak általános vá­dakat, melyek már az első elolvasásra is valószínűtleneknek látszanak. Tekintettel arra, hogy a névtelen feljelentők száma napról-napra szaporodik, sok felesleges munkát okoz, bejelentem a törv. hat. bizott­ságnak, hogy az ilyen névtelen feljelentők személyét igyekezni fogok a jövőben meg­állapítani, hogy egyeseket részükről ért sérelem bűnvádi utón megtorolható legyen. Jelentem végül a Tek. Törvényhatósági Bizottságnak, hogy az elmúlt időszak alatt a törvényhatóságot nagy veszteség érte, 50 évnél hosszabb ideig volt munkás, köztisz­teletben álló tagjának, dr. Haviár Gyula szarvasi kir. közjegyzőnek elhalálozásával, akit a törv. hat. bizottság évtizedek óta a közigazgatási bizottságba is kiküldött. A törvényhatóság részvétét az elhunyt törv. hat. biz. tag családja előtt kifejezésre jut­tattam, temetésén résztvettem és sírjára koszorút helyeztem. Egyéb jelentenivalóm nincs. Kérem jelentésem tudomásulvételét. Gyula, 1937 december hó 7. dr. vitéz Márki Barna alispán. Nyomatott a Dürer Nyomda és Lapkiadóvállalat nyomdájában Gyulán, 1937. Cégi.: Nagy P. István. 384

Next

/
Thumbnails
Contents