Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-12-08 / 53. szám
a Vkm úrhoz terjesztette lel. A háziipari tanfolyamok tervezeteit a háziipari felügyelőségnek előzetes hozzájárulás végett szintén megküldötte. Általában az egész népművelési tevékenység munkatervét és költségvetését a bizottság november hó 27-én tartott közgyűlésén letárgyalta és jóváhagyás végett a Vkm. úrhoz terjesztette fel. A munkaterv összeállításánál általában arra törekedett a bizottság, hogy bizonyos előfeltételek mindenkor meglegyenek a munka megindításához, de számbavette mindenkor anyagi erőit és csak olyan és annyi munkát irányzott elő, amilyent és amennyit megfelelően véghez is tud vinnni a rendelkezésére álló anyagiakhoz mérten. Gondos előrelátásból a bizottság figyelmeztette az előadókat, hogy az előirányzott összeget csak abban az esetben folyósíthatja, ha a községek a népművelési támogatás céljából beállított összeget befizetik a bizottság pénztárába. Az ügyvezető elnök és népművelési titkár a vármegye területén több kiszállást tett és ellenőrizte a folyó népművelési tevékenységet és eddig mindenütt arról győződött meg, hogy az előadás és tanfolyam zavartalanul folyik. Ezenkívül a helyi felügyelők is erről tesznek jelentést, igy azon reménynek adok kifejezést, hogy a mostani súlyos és válságos gazdasági körülmények között is a népművelési munka maradandó nyomokat fog hagyni. Jelentem, hogy szeptember hónap folyamán megnyílt a kétegyházi községi egészségház és ezzel az egészségvédő intézetek száma a megye területén négyre növekedett. Az ezen intézetekkel kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatok arra indítanak, hogy ilyenek szervezése és alakulásának kérdését minden erővel támogatni törekedjem, miért is jelentem, hogy újabb ilyen intézmények létesítése tervezve van és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások arányában, a tervek tényleges megvalósítása érdekében, a törvényhatósághoz annak idején javaslatot fogok tenni. Alig van nap, amikor a hozzám érkező posta ne tartalmazna beadványt, mely névtelenül egyesek, vagy hivatalok ellen tartalmaz feljelentést. Minden ilyen beadványt nehéz érzéssel veszek kézhez, mert maga az a tény, hogy a rendszerint súlyos vádakat tartalmazó feljelentést küldő egyén aláírását a beadványra nem meri oda tenni, vagy pedig olyan nevet ir alá, mely névnek viselőjét később szorgos kutatás után sem lehet megtalálni, azt bizonyítja, hogy küldője a feljelentés adataiért felelősséget vállalni nem mer, olyan gondolkodást árul el, mely minden jóérzésü embernél megdöbbenést okoz, de emellett már a beadvány kézhezvételekor azt is tudnom kell, hogy a feljelentés egy csomó felesleges, hiábavaló munkát okoz, mert ha a felhozott vádakat nincs aki képviselje, a megvádoltak, a megindított vizsgálat során, annál is inkább könnyen megcáfolják azokat, mert a vizsgálat minden ilyen névtelen feljelentés esetében nem lehet alapos, nem tartalmazván tényeket, csak általános vádakat, melyek már az első elolvasásra is valószínűtleneknek látszanak. Tekintettel arra, hogy a névtelen feljelentők száma napról-napra szaporodik, sok felesleges munkát okoz, bejelentem a törv. hat. bizottságnak, hogy az ilyen névtelen feljelentők személyét igyekezni fogok a jövőben megállapítani, hogy egyeseket részükről ért sérelem bűnvádi utón megtorolható legyen. Jelentem végül a Tek. Törvényhatósági Bizottságnak, hogy az elmúlt időszak alatt a törvényhatóságot nagy veszteség érte, 50 évnél hosszabb ideig volt munkás, köztiszteletben álló tagjának, dr. Haviár Gyula szarvasi kir. közjegyzőnek elhalálozásával, akit a törv. hat. bizottság évtizedek óta a közigazgatási bizottságba is kiküldött. A törvényhatóság részvétét az elhunyt törv. hat. biz. tag családja előtt kifejezésre juttattam, temetésén résztvettem és sírjára koszorút helyeztem. Egyéb jelentenivalóm nincs. Kérem jelentésem tudomásulvételét. Gyula, 1937 december hó 7. dr. vitéz Márki Barna alispán. Nyomatott a Dürer Nyomda és Lapkiadóvállalat nyomdájában Gyulán, 1937. Cégi.: Nagy P. István. 384