Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-12-08 / 53. szám
december első napjaiban indul meg. A sütőipart és molnáripart nagy izgalomban tartja a minimális munkabérek mértéken felüli felemelése, ami a molnáriparban például a vámőrlésnél át sem hárítható és kizárólag a szakma megterheléseként jelentkezik. A vendéglősipart annyiféle törvény és rendelet szabályozza, hogy azok labirintusában az iparos eligazodni nem tud s ezért van, hogy egészen jelentéktelen mulasztásokért és szabálytalanságokért is súlyos pénzbüntetéseket kell viselnie. A vas és fémiparhoz tartozó szakmák közül a lakatos, bádogos és műszerész iparok forgalma erősen visszaesett, a kovács és villanyszerelő iparokban van némi munka. Az asztalos ipar hosszú és kétségbeejtő munkanélküliség után valamennyire lélekzethez jutott s ha nehéz körülmények között dolgozik is, de a legtöbb műhelyben mégis van több-kevesebb munka. A borbély és fodrászipar állandó visz- szafejlődésben van, ami az önálló iparüzők nagy számában és erős versenyében leli magyarázatát. A vármegye ipari munkásságának helyzetében az utolsó hetekben rosszabbodás állt be. Különösen a vas- és fémiparhoz tartozó szakmákban sokan kiestek a munkából, de szaporodott a munkanélküliek száma a lábbelikészitő és asztalos iparban is. A nyári szezoniparok segédmunkásai természetesen teljes számban munka nélkül vannak. A gyári munkásság helyzete — ahol a minimális munkabérek már érvényben vannak — aránylag tűrhető. Az őszi idény egy szakmának sem hozta meg azt az eredményt, amit a kereskedők egy jó gazdasági év után vártak. Általában észrevehető jelenség, hogyagazda- közönség dacára a jó termésnek és magas jószágáraknak, nem vásárol, hanem inkább földet vesz és talán inkább adósságot fizet. A hosszú, meleg ősz a textil szakmában nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és csak most, hogy az időjárás hidegebbre fordult és hogy az ünnepek közelednek, észlelhető egy kis mozgás az üzleti életben. A vas szakmában főleg kályhákban és tűzhelyekben is csak most érezhető némi élénkség. A hosszúra nyúlt enyhe időjárás dacára az építkezési anyagok terén nem volt kereslet. A fűszer és gyarmatáru kereskedelemben az áru beszerzése okozza a legnagyobb gondot. Különösen jó minőségű teákban van nagy áruhiány, de fogytán vannak a többi fontos cikkek is. Általában az üzletmenet kedvezőtlenebbé alakult, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Gabonakivitelünk igen gyenge, mivel a világpiaci árak alatta vannak a magyar belföldi áraknak. Ezzel szemben élénk kivitel volt tengeriből Dániába, ami a tengeri árának jelentős emelkedésében is mutatkozik. A kínálat gyengesége mezőgazdáink helyzetének javulására enged következtetni. A vármegye közutainak állapotáról a jelentés megfelelő rovata tartalmazza a szükséges adatokat. Itt azonban ebben a rovatban egy összeállítást mutatok be, amely világot vet a kiépített törv. hat. utak fejlődésére és egyben megmutatja azt is, hogy nehéz viszonyok között Békés vármegye milyen erőfeszítéseket tett arra, hogy az útépítések terén megnyilvánuló jogos kívánságokat kielégíthesse. A kiépített th. és vic. közutak összes hossza az évek folyamán a következőkép változott, illetve növekedett: 1905-ben . . . 153.4 km. 1913-ban . . . 233.5 „ 1924- ben . . . 233.5 „ 1925- ben . . . 267.6 „ 1926- ban . . . 267.6 „ 1927- ben . . . 287.0 „ 1928- ban . . . 328.8 „ 1929- ben . . . 349.0 „ 1930- ban . . . 357.2 „ 1931- ben . . . 357.2 „ 1932- ben . . . 357.2 „ 1933- ban . . . 394.2 „ 1934- ben . . . 453.5 „ 1935- ben . . . 477.6 „ 1936- ban . . . 478.7 „ 1937- ben . . . 499.0 „ 1905-től 1937. évig a kiépített utak hossza 153.4 km-ről 499.0 km-re emelkedett, a növekedés 32 év alatt 345.6 km., vagyis évenkint 10.8 km. Tanulságos a fejlődést kisebb idő- közönkint is megfigyelni. 382
