Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-11-27 / 50. szám
4. A vámmentesség igazolásának elmulasztása vagy megtagadása a vámdij lefizetésének kötelezettségét vonja maga után. 5. Az előbbiek szerint igazolt tisztviselőket, illetőleg a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyéneket vámmentesség illeti meg abban az esetben is, ha nem hivatalos kiküldetésben járnak el. 6. Az állami és törvényhatósági tisztviselőt, vagy katonai egyént megillető vámmentességi jog személyhez kötött lévén, a törvényben biztosított kedvezmény kizáló- lag magára a vámmmentességi joggal rendelkező tisztviselőre vagy katonai egyénre, nemkülönben az őt szállító fogatra (közúti járómüre) is csak saját személyét illetően terjed ki, vagyis az ily fogat (közút járómü) csak abban az esetben tekinthető vámmentesnek, ha kizárólag vámmentességi joggal rendelkező egyént vagy egyéneket szállít, vagy kizárólag ily egyének szállítása után üresen tér vissza. 7. Ha az előbb említett tisztviselőt, vagy katonai egyént szállító fogaton (közúti járómüvön) a törvény szerint vámmentes személyen vagy személyeken kívül más — vámköteles — utas is helyet foglal, a fogat (közúti járómü) után járó vám beszedhető még akkor is, ha a járómüvet a vámmentes egyén bérelte ki, vagy az az ő tulajdona. Önként értetődik azonban, hogy ilyen esetben a vámot csak a vámmentes egyént szállító járómüvön helyet foglaló vámköteles egyéntől szabad követelni. 8. A vámmentes egyént szállító közúti járómü kocsisának, illetőleg vezetőjének jelenléte nem teszi a járómüvet vámkötelessé akkor sem, ha a kocsist vagy vezetőt a maga személyében vámmentesség nem is illeti meg. 9. Egyáltalában nem illeti meg a vám- mentesség a nyugdíjazott állami vagy törvényhatósági tisztviselőt, illetőleg a fegyveres erőhöz már nem tartozó vagy annak szolgálatából kivált egyént és azt a tényleges szolgálatban álló tisztviselőt vagy katonai egyént sem, aki e minőséget a fentebbi 2. pontban megjelöli módok egyikén nem igazolja, vagy annak igazolását megtagadja. 10. Az a tisztviselő, aki az előző pont alá esik, a vámdijfizetés megtagadásával kihágást követ el, amely kihágást az 1890: 1.1. c. 143. §-ának utolsó bekezdése szerint a vámdij tízszeres össszegében való elmarasztalással kell büntetni. 11. Az előbbi pontban említett törvény- szakasz szerint ugyanily büntetés alá esik a jogosulatlan vámszedés is, sőt annak ismétlése esetén — ha a büntetés óta még hat hónap el nem telt, — a büntetést a vámdij husszoros összegében kell kiszabni, továbbá a vámszedési engedélyt bizonyos időre fel lehet függeszteni, esetleg a vámjogot véglegesen is meg lehet szüntetni. 12. A vámszedőkért — az 1890: I. t. c. 100. §-a szerint — a vámtulajdonos s ha van, elsősorban a vámbérlő felelős. Az 1890: 1.1. c. 103. §-ában biztosított főfelügyeleti és intézkedési jogomnál fogva felhívom Alispán, Polgármester urat, intézkedjék, hogy e rendeletem a törvényhatóság egész területén a szokott módon közzé- tétessék, a vámtulajdonosokat pedig jelen rendeletemre való hivatkozással az abban foglaltakról értesítse és a legnyomatékosabban figyelmeztesse arra, hogy vámszedőik kellő kioktatásáról gondoskodjanak, mert újabb panasz esetén a vétkes közegek ellen egyrészt a kihágási eljárást, másrészt ha a vámszedési jog kezelésével és ellenőrzésével megbízott tisztviselők vétkessége vagy gondatlansága volna megállapítható, az ilyenek ellen a fegyelmi eljárást fogom haladéktalanul folyamatba tétetni. Budapest, 1937. évi november hó 5-én. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás s. k. miniszteri osztálytanácsos. 19.909—937. ikt. szám. Járási Föszolgabirák ! Polgármesterek! Községi Elöljáróságok ! Vezérszó: A vármegyei községi kezelők és dijnokok gép- és gyorsírásban jártasságának igazolása. A m. kir. Belügyminiszter urnák a fenti tárgyban kiadott 94.587—1934. III. a. B. M. sz. körrendeletét, az alábbiakban tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyula, 1937. évi november hó 20. Alispán helyett: dr. vitéz Pánczél József várni, főjegyző. 360
