Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)

1937-05-21 / 22. szám

zotínak mondható konkurencia, melyet a budapesti kereskedelem a vidéki kereske­delemnek okoz. Megfelelő körülmények kö­zött, olyan viszonyok mellett, mikor a gazda­sági élet, mely túlnyomó részben a mező- gazdaságból táplálkozik, — feleslegeket pro­dukál, a budapesti nagy verseny ellen ki­fogást emelni alig lehetne. De mikor a vi­szonyok a lakosságnak éppen csak a meg­élhetéshez legszükségesebbnek megszerzé­sét teszik lehetővé és általános, majdnem aggasztó jellegű szegénység tapasztalható széles körökben, — a verseny miatt észre­vételeket kell tenni és azt mesterséges eszközökkel fokozni nem kívánatos. A kézműves ipar helyzetében az el­múlt negyedévben a legkisebb munkabérek sorozatos megállapításától eltekintve, külö­nösebb változás nem volt. A saisone iparok közül az építőipar még mindig válságos helyzetben van és jelentősebb munkaalkalma egyáltalán nem volt. A szakmabeli mun­kásság nagy része a tavasz beálltával a fő­városban keresett és talált elhelyezkedést, ahol nagyszabású építkezések folynak. A ruházati iparok helyzetét, a textil és bőráruk további áremelkedése nehezíti meg. A szabó és nőiszabó iparban ezen­kívül sok zavart okoz, hogy a legkisebb munkabérek megállapítása alkalmával egy­máshoz egészen közel fekvő és egyforma adottságok között élő községekben, külön­féle munkabérek fizetésére van a szakma­beli iparosság kötelezve. így például lénye­ges különbség van a békéscsabai vagy gyulai és békési vagy mezőberényi mini­mális munkabérek között. A vas- és fémiparhoz tartozó szakmák közül változatlanul súlyos helyzetben van a lakatos, villanyszerelő és bádogosipar, mig a müszerészipar a kerékpárüzlet meg­indulásával türhetőbb helyzetbe került. A kovácsipar, mint saisonipar némileg szintén foglalkoztatva van. Az asztalosipar helyzete semmi javu­lást sem mutat. Ebben az iparban a gyulai ipartestület kezdeményezésére a fakeres­kedőket eltiltották az asztalos ipari mun­kába vágó gyalulási munkálatoktól. A borbély és fodrásziparban teljes chaos van a kiszolgáltatási dijak körül, amit csak a minimális munkabérek meg­állapítása tudna némileg enyhíteni. A húsfeldolgozó ipar helyzete is rosz­szabbodást mutat, ami a magas élőjószág­árakra és a németországi export ellanyhu- lására vezethető vissza. A malom és sütőipart, a lisztforgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzések nyomják. A legkisebb munkabérek megállapí­tása ezidőszerint a következő szakmákban van folyamatban: nyomdász, könyvkötő, molnár, kovács, bádogos, vizvezetékszerelő, köt-szövő, szövő, kövező és sütő; mig a szabó, női szabó és füzőkészitő iparokban a közelmúlt napokban nyertek megállapí­tást. Jelentem a tekintetes törv. hat. bizott­ságnak, hogy a m. kir. földművelésügyi minisztérium közvetítésével Németországba a vármegye területéről 967 munkás szer­ződött el répa és kapásnövények megmun­kálására. A munkások 60 százaléka nő, a többi férfi. A kereseti viszonyok általában elég kedvezőnek látszanak ahhoz, hogy a munkások kiutazását a hatóságok támogas­sák. Folyó hó 24-én indul el az első mun­kásvonat és 25-én a második. A munkások visszatérése előreláthatólag csak december 1-én történik. Törvényes rendelkezéseknek megfe­lelően a törv. hat. bizottság által egybe- állitott és miniszterileg jóváhagyott költség- vetések végrehajtója az alispán. A költség- vetés egyes tételei határozott rendelteté- süek, vannak azonban tételei, melyek gyűjtő cim alatt szerepelnek s amely téte­lekre vonatkozólag az utalványozás vár­megyénkben mindig, de az ország többi vármegyéiben is az alispán kezébe össz­pontosul. Hogy a tekintetes törv. hat. biz. világosabban lásson ebben a kérdésben, felemlítem, a háztartási költségvetés köz­jótékonysági, kulturális stb. célok támoga­tására előirányzott tételét, valamint a julal- mak és segélyek rovaton előirányzott tételt, melyeket illetően a gyakorlat az volt, hogy az ezekkel a rovatokkal szemben táplált igényeket a vm. alispánja bírálta el és a ren­delkezésre bocsájtott fedezet keretein belül utalványozott. A költségvetésnek ilyen címen előirányzott tételeivel szemben idők folya­mán az igények rendkívüli mértékben meg­nőttek és hova-tovább olyan mértékig szapo­rodtak el, hogy azokat kielégíteni csak sokkal nagyobb összegek előirányzata mel­lett lenne lehetséges. Minden elutasítás, bármilyen indokok alapján történik is az. 139

Next

/
Thumbnails
Contents