Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)

1936-06-14 / 27. szám

XXXIX. évfolyam. Gyula, 1936. junius 14. 27-ik szám.

Békés- á|§|$ vármegye

Hivatalos Lapja

Szerkeszti :

Megjelenik hetenkint egyszer. Drvá^mR|I|Ntc»!^SZL<^’ Kiadja: A vármegye alispánja.

vm. tb. ffjzo.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország mennyország1

I.

Szabályrendeletek, közérdekű határozatok.

Békésvármegye alispánjától.

Föszolgabirák! Polgármesterek! Községi Elöljáróságok!

A törvényhatóságnak alábbi határozatait a várm. ügyv. szab. rend. 155. §-a értelmében való szabályszerű közhirrététel végett azzal közlöm, hogy azok ellen közvetlenül a várm. alispánjánál 15 nap alatt benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Gyula, 1936. junius hó 8-án.

Alispán helyett:

dr. vitéz Pánczél, várm. főjegyző. 11849—1936. ikt. sz.

kivonat

Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1936. évi május hó 28-án tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből.

100 bgy. 11279—1936. ikt. sz.

Szabályrendelet az aratógépek használatáról.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága megállapítja, hogy mezőgazdasági munkásságát a téli időszakban évről évre nagyobb arányban jelentkező Ínségtől csak úgy lehet megmenteni, ha megfelelő módok keresésével biztosítani lehet azt, hogy a munkások lehetőleg teljes, vagy legalább is minél nagyobb számban aratási és cséplési munkához jussanak. Csak úgy van remény arra, hogy a munkások munkakészségét rontó s közszempontokból túlnyomó részben haszontalan u. n. inségközmunkák megfelelő jobb termésviszonyok esetében és a gazdasági helyzet javulása arányában fokozatosan le- csökkenthetők legyenek.

Ezen cél egyik igen hathatós előmozdításául az aratógépek használatának teljes eltiltása mutatkoznék.

Másrészről nem hagyható azonban figyelmen kívül az a ténykörülmény, hogy az ország mezőgazdasági termelésének súlypontja kétségtelenül kenyérmagvak termelésén nyugszik s éppen ezért az aratásnak kellő időben s zavartalan módon való elvégzése a kenyérmagvak minősége, mennyisége s azoknak a külföldi piacokon való korai megjelenése szempontjaiból, az értékesítés előmozditására, a gazdaságok jövedelmezőségére s ezáltal közvetve a mezőgazdasági munkások megélhetésére nézve is egyaránt nagy fontossággal bir.

Ebből következik, hogy az aratás kellő időben és zavartalan módon való elvégzésének bizonyos esetekben talán egyetlen biztosítékát, az aratógépek szükségszerű használatát feltétlenül eltiltani az adott viszonyok között nem lehet.

Az eddigi tapasztalatok alapján szüséges- nek tartja a törvényhatósági bizottság, hogy intézményesen szabályozza az aratógépek használatát mégpedig a fentiekben körvona141