Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)

1936-03-26 / 15. szám

gyepmestert illeti. A helyi állategészségügyi hatóság az engedélyt csak az eb igazolt birtokosának és amennyiben adó alól elvont ebről van szó, csak az adó lefizetésének igazolása után adhatja meg. A ki nem váltott ebekkel a 100000—1932. F. M. számú ren­delet 121. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni. Az ebzárlat idején befogott ebekkel való elbánásra nézve a 100.000—1932' F. M. sz. rendelet 324. §-ában foglalt szabályokat kell irányadókul venni. 20. §. A községek vagy városok külső határában felügyelet nélkül járó (kóborló) ebek elpusz­tításáért az arra kötelezett közegek (mező­őrök, erdőőrök, rendőrök, csendőrök, pénz­ügyőrök) kellő igazolás után ebenként 0.50 P jutalomban részesülnek, melyet az ebadó­alap terhére a helyi állategészségügyi ható­ság jelentése alapján a vármegye alispánja utalványoz. V. Az ebadéalapok keze­lése és az ebadófővedel- mek felhasználása. 21. §. Az 1928. évi XIX. t. c. végrehajtása iránt kiadott 100.000—1932. F. M. sz. rendelet 119. § ában foglalt rendelkezésekhez képest az eddig külön számadási ágazatként kezelt vármegyei közégészségügyi ebadóalap, az 1933. évi december hó 31-ével megszüntet- tetik és követeléseivel, valamint terheivel együtt a „Törvényhatósági ebadóalap" elne­vezés alatt tovább kezelendő vármegyei ál­lategészségügyi ebadóalappal összeolvaszta- tik. A megszüntetés és összeolvasztás keresz­tülvitele iránt a vármegye alispánja intézke­dik. 22. §. Az ebadó címén befolyt jövedelmet csak állategészségügyi és állattenyésztési dologi kiadások fedezésére szabad fordítani. (1928. XIX. t.-c. 37. §.) Átmenetileg az 1938. évi december 31-ig az ebadó jövedelem felerésze közegészség- ügyi célokra is felhasználható. (1928. XIX. t.-c. 37. §.) 23. §. Az ebadóalap kezelésére külön szaknaplót kell nyitni, melyben nyilván kell tartani az alap vagyonát és el kell számolni az alap tulajdonában levő tőkék kamatjövedelmeit és az alapot megillető esetleges egyéb jöve­delmeket is. A kiadásokat szintén a szaknaplóban kell elszámolni. Az alap költségvetését és zárszámadását a vármegyék háztartásának szabályozása tárgyában kiadott 1924. évi 160.224. B. M. sz. rendelet rendelkezései szerint kell össze- állitani és megállapítani. A költségvetéssel és zárszámadással való további eljárásra nézve a 100.000—1932, F. M. sz. rendelet 119. §-ának (11) és (12) bekezdéseit kel irányadóul venni. VI. Büntető határozatok. 24. §. Amennyiben cselekménye vagy mulasztá­sa súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, az a. aki a 4. és 5. §. ellenére a birtokában lévő ebet adóztatás céljából a községi elöl­járósághoz (városi adóhivatalhoz) be nem je­lenti, b. aki a 6. §. ellenére adóztatás céljából a tulajdonában lévő ebről beszolgáltatandó adatokat a valóságnak meg nem felelően jelenti be, c aki a 13. § bán előirt és részére kiszol­gáltatott védjeggyel ebét el nem látja, d. aki az ebére kiszolgáltatott védjegy el­vesztését másodlati példány kiállítása végett be nem jelenti, e. aki a 16. §. ellenére az érvénytelen véd­jegyet be nem szolgáltatja, f. aki a 17. §-ban megjelölt helyeken és helyiségekben ebét szájkosár és póráz nélkül vezeti és aki ebét vásárra vagy piacra viszi. Ezen kihágások miatt az eljárás a közi­gazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok hatáskörébe tartozik. Harmadfo­kon a m, kir. Belügyminisztériumban szer­vezett kihágási tanács bíráskodik. Az 1929. évi XXX. t. c. 59. §. 1. bek. 3. pontjának alkalmazása szempontjából szak miniszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni. A pénzbüntetés alkalmazása s összege tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents