Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)

1936-03-21 / 14. szám

lembe nem vétetnek. Az ajánlat csakis a hivatal által e célra kibocsátott ajánlati minta felhasználásával, szövegmódosítás nélkül tehető meg ; az ajánlatban az egységárakat nemcsak szá­mokkal, hanem betűkkel is ki kell írni. Az aján'atban kihúzásnak, vakarásnak, törlésnek, beszúrásnak nem szabad előfor­dulni. Ha a fenti javításokra mégis szükség volna, ezt az ajánlat végén külön záradék­ban a javitott tételek tüzetes felsorolása mellett ugyanúgy kell aláirni, mint magát az ajánlatot. A több ívből álló ajánlatot mellék­leteivel (kivéve a bánatpénz letételét, vala­mint a képesítést igazoló okiratot) együtt zsinórral egybe kell fűzni és a zsinór végét az ajánlat hátlapján cégszöveget tartalmazó pecséttel kell ellátni. A fentiektől eltérőleg kiállított ajánlat a közszállitás odaítélésénél nem jön figye­lembe. Bánatpénzül az ajánlat szerinti értéknek 2 százalékát kell az ajánlat benyújtásának időpontjáig készpénzben, vagy egyéb érték­ben letenni. A készpénzből álló bánatpénzt a m. kir. postatakarékpénztárnál Békésvár­megye 55,328 sz, közigazgatási letétszám­lája javára kell befizetni, mig az állami épitkezéseknél óvadékul elfogadható érték­papírokból álló bánatpénzt a gyulai m. kir. adóhivatalnál kell ezen versenytárgyalási hirdetmény számára (1072. m—1936.) való hivatkozással közigazgatási letétbe helyezni. A csekkszelvényt, illetve a letéti nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. Készpénzt, vagy ér­tékpapírt az ajánlathoz csatolni nem szabad. A munkanyertes vállalkozó bánatpénzét biztositékul a vállalati összeg 5 százalékára kicserélni tartozik, mig a többi ajánlattevő bánatpénze döntés után azonnal vissza fog utaltatni. Azon ajánlattevő, aki az építés végrehaj­tására jogositó iparjogositvánnyal nem ren­delkezik, már ajánlatában köteles azt az iparjogositvánnyal rendelkező önálló iparost megnevezni, aki az illető munkát tényleg végre fogja hajtani. Az ajánlathoz csatolni kell az illető iparos iparjogositványát egy­szerű másolatban és az illető munka elvál­lalására vonatkozó sajátkezüleg aláirt nyilat­kozatát. Az ajánlattevő köteles ajánlatához társa­dalombiztosítási (Országos Társadalombizto­sító Intézettel, a Magánalkalmazottak Bizto­sitó Intézetével stb. szemben fennálló) tarto­zásairól olyan kimutatást csatolni, mely iga­zolja, hogy a versenytárgyalási hirdetmény lejártát megelőző 6 kónapnál régebben ese­dékessé vált betegségi-, öregségi-, baleset­biztosítási járulékkel stb. nem tartozik, vagy ajánlatában odaítélés esetére a vállalati össz- szeg kifizetéséig fennálló tartozása erejéig a vállalati összegnek a mindenkori törvényes rendelkezések szerint megállapított részéig terjedhető összeget köteles a biztositó inté­zetre engedményezni és a megrendelő hiva­talt feljogosítani, hogy az engedményezett összeget minden esedékes részletből közvet­lenül az illetékes bizt. intézetnek utalja át. Ajánlat tehető az összes munkálatra, va­lamint az egyes munkanemekre küíön-kü- lön is. Vállalkozó járandóságának kifizetése a ki­fizetése a közszállitási szabályzat 80—81. §-ai szerint történik. Vállalkozó ajánlatában köteles nyilatkozni arra nézve is, hogy a munkásház tulajdo­nosát milyen minőségben és milyen díjazás mellett alkalmazza a munkálatok végzésének ideje alatt. Az ajánlati minták, tervek, költségvetési űrlapok alulirt hivatal helyiségében a hiva­talos órák alatt megtekinthetők és díjtalanul megszerezhetők. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges dön­tés megtörténtéig kötelezettségben maradnak. Építtető törvényhatóság fenntartja magának azt a jogot, hogy a beadott ajánlatok közül szabadon választhasson — tekintet nélkül az árakra és az ajánlott anyagok minőségére — esetleg egyik ajánlatot se fogadja el és ez esetben a szállítás végrehajtását újabb versenytárgyalás utján, vagy bármi más mó­don biztosítsa, A munkanyertes vállalkozó a megbizástól számított 8 napon belül köteles a munkát megkezdeni és azt kellő munkaerő alkalma- mazásával az ajánlatban és munkafeltéte­lekben megállapított határidő alatt be is fejezni. Egyebekben a versenytárgyalássai kap­csolatban mindenben a „Közszállitási Sza­bályrendelet" rendelkezései mérvadók és ér­vényben állók. Gyula, 1936. évi .március hó 14-én, M. kir, államépitészeti hivatal. A hivatal főnöke : Ritter Sándor kir. műszaki tanácsos. 85

Next

/
Thumbnails
Contents