Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)
1936-02-09 / 6. szám
tulajdonában lévő állatok párosítását kell tekinteni. Magántenyésztésnek kell tekinteni ugyanazon tulajdonos (birtokos) tulajdonát képező mének és kancák párosítását. Olyan kivételes esetben, midőn valamely tisztavérben tenyésztett kanca párosítására azonos fajtájú mén sem a körletben kihelyezett állami mének, sem a köztenyésztésre jogosító igazolvánnyal ellátott mének között rendelkezésre nem áll, a Földmiveiés- ügyi Miniszter Ur a kancatuíajdonos indokolt kérelmére tenyésztési igazolvánnyal el nem látott azonos fajtájú ménnel való fedeztetésre az engedélyt megadhatja. Az eziránt előterjesztendő kérelem az illetékes méntelep parancsnokság véleményével együtt a vármegye alispánja által felterjesztendő. A külföldi és Magyar Méneskönyvben felvett angol telivér kancák az ugyanott felvett angol telivér ménekkel minden külön engedély nélkül párosithatók. 3. §. A köztenyésztésre szánt magánmének, legyenek azok magántenyésztők, községek, tenyésztési szövetkezetek vagy más jogi személyek birtokában, egészségügyi és tenyésztési szempontból az illetékes járási (városi) ménvizsgáló bizottság által évenkint megvizsgálaudók. Kivételt képeznek, vagyis nem kerülnek vizsgálat alá az állami tulajdont képező és állami felügyelet alattt álló mének, ilyen az állami ménesekből egyes községeknek kedvezményes áron tenyésztési célra eladott mének mindaddig, mig azok állami alkalmazottak felügyelete alatt állanak, vagyis amig a vételáruk teljesen lefizetve nincsen, továbbá a méntelepekből kisorolt, egyes tenyésztőknek tenyésztés céljára eladott mének. Olyan helyeken, ahol a zugfedeztetés miatt a köztenyésztésre nem szánt méneknek megvizsgálása is szükségesnek mutatkozik, ezt a különleges vizsgálatot a törvényhatóság indokolt felterjesztése alapján esetről-esetre a Földmivelésügyi Miniszter Ur rendelheti el. Amennyiben ennek a különleges vizsgálatnak elrendelését a vármegyei lótenyésztési bizottság, vagy az illetékes méntelep parancsnokság tartaná indokoltnak, az erre vonatkozó indokolt javaslatát a törvényhatóság utján terjeszti elő. A törvényI hatóság ily javaslatot vissza nem utasíthat, hanem tartozik véleményével együtt 60 napon belül a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter Úrhoz felterjeszteni. Ilyen irányú javaslatot egyébként az úgynevezett hármasbizottság is terjeszthet közvetlenül a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter ur elé. 4. §. A rendes ménvizsgálatok évenként ősszel tartandók. Ha a ménvízsgálat valahol bármely okból nem volt megtartható, vagy közérdekből szükségesnek mutatkozik, tavasszal pótvízsgálatot kell tartani. Az őszi rendes és a tavaszi esetleges pótvizsgálaton felül rendkívüli ménvizsgáíatot kell tartani: a. ha azt valamely némtulajdonos ménjének tenyésztési igazolvánnyal való ellátása céljából kéri, b. az 1927. évi XXV. t.-c. 6. §-ának c. pontjába ütköző kihágás esetében a büntető birónak a kihágást megállapító ítélet kapcsán kiadott értesítésére. 5. §. Az évenkénti rendes vizsgálat előkészítése céljából mindazok (városok, községek, társulatok, egyesületek, magánegyének), akik a tulajdonukban, vagy birtokukban levő mént köztenyésztésre használni óhajtják, kötelesek ezen szándékukat minden év augusztus hó 1—15-ig terjedő időben az illetékes helyhatóságnak (elöljáróság, polgár- mesteri hivatal) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a. a mén tulajdonosának a nevét és lakóhelyét, b. a mén fajtáját, c. a mén korát, d. a mén különösebb ismertető jegyeit és bélyegeit, végül e. annak feltüntetését, hogy a mén te- nyészigazolvánnyal volt-e már ellátva s ha igen, mióta szolgál köztenyésztésre. A bejelentés szabályszerű megtörténtéről a helyhatóság a bejelentőnek „Igazolási jegyet" tartozik kiadni. A községi elöljáróság (polgármesteri hivatal) a bejelentésekről két példányban kimutatást készít és abból egyet minden év szeptember hó 1-éig az I. fokú közigazga40
