Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)

1935-10-21 / 47. szám

díjának bruttó összegéből a magánbeszél­getések után fizetendő dijak le vannak vonva és az ekként mutatkozó nettó ered­mény van csak előirányozva. A fűtési és világítási költségek cimü VI. rovaton az 1935. évre előirányzott 16.000 P-vel szemben 1936. évre csak 11.000 P lett előirányozva. A fűtőanyag szükségletről az e rovathoz csatolt kimutatás részletes számítást tartalmaz, amiből kitűnik, hogy a vármegye hány és milyen ürtartalmu helyi­séget fűt és nemenkint mennyi fűtőanyagra van szüksége. A világítási költségekre elő­irányzott hitel megfelel a tényleges szük­ségletnek. A természetbeni lakások nincsenek köz­ponti fűtésre berendezve. Ezért a természet­beni lakások fűtését 1936. évtől kezdve a törvényhatósági bizottság a várm. háztartási alap terhére a m. kir. Belügyminiszter ur­nák 108,353—1935. IV-a. sz. körrendeleté értelmében nem vállalhatja és pedig az ezek fűtésére szükséges tüzelőanyag értékével, vagyis 4.000 P-el a fűtési költségekre elő­irányzott összeget csökkenti. Csökkenti a törvényhatósági bizottság a világítási költségek hitelösszegét is 1.000 P-vel, miután a természetbeni lakások áram­mérő órával el vannak látva és igy jövő­ben a természetbeni lakást élvező tiszt­viselők lakásuk világításáról maguk tartoz­nak gondoskodni. A VH-a rovaton az utiátalányok elő­irányzatát a törvényhatósági bizottság Be­lügyminiszter ur által 1935 évre megállapí­tott mérvben változatlan összeggel, vagyis 33.840 P-vel állapítja meg. A VH-b napidíjak és útiköltségek rovaton Belügyminiszter urnák 108.353—1935. IV. a. B. M. számú körrendeleté értelmében az egyes hivatalok részére szükséges hitel­összeg egymástól elkülönített tételek alatt lett előirányozva. E szerint a vármegyei közigazgatási tisztviselők útiköltségeinek fedezésére 2.900 P, a vármegyei árvaszék útiköltségeinek fedezésére 600 P, a vár­megyei számvevőség részére 2.745 P, átköl- tözködési és helyettesítési költségekre 1.000 P, az apaállatok vizsgálóbizottsága tagjainak útiköltségeire 2.000 P, az ipartestületeknek az 1932. évi VIII. t.-c. végrehajtása tár­gyában kiadott 163.400—1932. K. M. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 1934. évi 22.987 K. M. sz. rendelet 5. §.-a alapján leendő megvizsgálásával felmerülő költsé­gekre 270 P, valamint a felmerülő rend­kívüli kiszállások költségeire 300 P hitelt engedélyez. A vármegyei tisztviselők részére elő­irányzott hitelösszeget 800 P-vel emelni kellett, mert a .vármegyei életbevágó kon­gresszusokon, valamint egyéb reprezentatív jellegű ünnepségeken (országos ünnepek, szoborleleplezések, szomszédos törvényha­tóságok, főispáni beiktatásai stb.) az eddigi nagyon szűkre szabott költségvetési keret­ben a vármegye nem képviseltethetné magát, mivel az egyéb hivatalos kiszállá­sok költségei az eddig engedélyezett hitelt teljesen felemésztik. A vármegyei számvevőség utazási költ­ségei és napidijainak megállapításánál fi­gyelemmel volt a községek ügyvitelének, számvitelének és vagyonkezelésének meg­vizsgálása tárgyában kiadott 82,500—1932. B. M. számú körrendeletben foglaltakra és ezért azt változatlan összeggel állapította meg a törvényhatósági bizottság. A várm. árvaszék, átköltözködési — és helyettesí­tési költségek, apaállatvizsgálati dijak, ipar­testületek megvizsgálása és egyéb kiszállá­sok költségei az 1935. évre megállapított összegekkel lett az 1936. évre is előirá­nyozva. A VIII. Épületek fenntartása rovaton a törvényhatósági bizottság az 1935. évi 7.700 P-vel szemben az 1936. évre 9.200 P-t irányoz elő. Az emelkedés 1500 P. A m. kir. államépitészeti hivatal által összeállí­tott, 1936. évben múlhatatlanul teljesítendő tatarozási munkálatokra vonatkozó és e rovat 1 tételéhez csatolt előméreti költség- vetés szerint a szükséglet 4.361 P. Ezekre a tatarozásokra az épületek értékállagának fenntartása érdekében feltétlenül szükség van. Évközben előfordulnak a vármegye tulajdonát képező épületeknél olyan, tata­rozás jellegével nem biró, javítási munká­latok is, amelyek el nem halaszthatók u. m, vízvezetékek, ajtók, ablakok, ablakredő­nyök, hivatali csengők, villanyvezetékek stb, javítása. Ezeknek fedezéséről a várme­gye eddig úgy gondoskodott, hogy az épületek egy részének tatarozását évről-évre elha­lasztotta. Miután az előméreti költségvetésbe felvett tatarozási munkálatok közül most már egy sem halasztható el, a felmerülő kisebb javítási munkálatokra 1.139 P-t 241

Next

/
Thumbnails
Contents