Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)
1935-09-21 / 41. szám
és békés—tarhos—vésztői th. közút törzskönyvezéséhez szükséges harmadrendű háromszögelési alappontok elhelyezését a m. kir. háromszögelési hivatal megkezdte. A kiépítendő utak határait a m. kir. Ál- lamépitészeti Hivatal már a földmunka elhelyezésével kapcsolatban, amennyiben azok nem volnának meg, kitűzi és lehetőleg betonkövekkel állandósítja. Az ez évben végzett földmunkáknál a határok pontos kitűzése megtörtént. A szegedi m. kir. földmérési felügyelőség Csorvás községet most térképezi, a m. kir. Államépité- szetí Hivatal a község határába eső összes th. kezelésben levő utak határait kitűzte,, azokat betonkövekkel állandósította. V. V®gyesek. Az elmúlt időszakban, melyről jelentésem szól, a közigazgatás menete általában zavartalannak volt mondható. A 62.000—1926. B. M. sz. körrendelet hatálya alá tartozó községi alkalmazottak illetményeit a 4.000—1935. M. E. sz. rendelet alapján f. évi julius hó 1-től kezdődő hatállyal a m. kir. Központi Illetményhivatal- nak átadtam és igy ezek illetményeinek kifizetése tekintetében további fennakadás most már nem lesz. A folyó évben a törvényhatóság területén lévő városokat és községeket ért fagy és jégkár, valamint utóbb az általános aszálykár előreláthatólag olyanmérvü adóelengedéseket tesz szükségessé s az adófizetési készséget annyira csökkentette, hogy a fizetési képesség, illetve a háztartási alapok teljesítőképességét illetően aggályaimat kell kifejezésre juttatnom. Ezek a károk a legnagyobb mértékben jelentkeztek és kétségeim vannak az iránt, hogy a községi önkormányzatok elsőrendű szükségleteiket fizetési zavarok nélkül képesek lesznek-e leküzdeni. Az 1927. évi V. t.-c. az önkormányzati testületek háztartása hatályosabb ellenőrzéséről szóló részének végrehajtása tárgyában kiadott 42.200—1927. B. M. sz. körrendelet 3. §. 15. pontjában foglalt rendelkezések szerint a községek zárszámadásának letárolásáról és jóváhagyásáról legkésőbb a számadási évet követő augusztus hó végéig jelentést kell tennem a m. kir. Belügyminiszter úrhoz. Jelentem, hogy a törvényhatóság területén lévő 28 nagyközség 1934. évi zárszámadását felülvizsgáltam és a kívánt ösz- szeíoglalo jelentést az előírt határidőre felterjesztettem. A 28 nagyközség kezelési és számadási vagyonmérlege felesleggel, illetve tiszta cselekvő vagyonnal zárul. Több esetben azt állapítottam meg, hogy a község hitelátruházási engedély nélkül utalványozásokat teljesített. Ezen szabálytalan eljárás miatt, a felelős tisztviselőkkel szemben az igazoló eljárást folyamatba tettem. A törvényhatóság területén lévő két megyei város 1934. évi zárszámadásait is felülvizsgáltam és azokat kormányhatósági felülvizsgálás és hozott határozatom megerősítése végett a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz felterjesztettem. Legutóbbi jelentésemben említettem, hogy a mai rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok között a törvényhatóság háztartási vármegyei egyesitett nyugdíj és a várm. közúti alap 1935. évi költségvetésében megállapított hitelösszegek helyes felhasználása nagyon súlyos feladat elé állít. Az előirányzott kiadások ugyanis szükségesek, mert hiszen másként azokat a törvényhatóság költség- vetésébe nem állítottam volna be, mégis a szükségletek kielégítésénél mindig szem előtt kell tartanom, hogy azok mindenkor csak a befolyt jövedelmekkel összhangzásban utalhatók. Úgy a háztartási, mint a vármegyei egyesített nyugdíjalap költségvetésének legnagyobb bevételi tétele az együttes adókezelésbe vont vármegyei pótadó, melyből az 1935. évben a vármegyei háztartási alap költségvetésében 151.000 P., mig a vármegyei egyesitett nyugdíjalap költségvetésében 464.000 P.-nek kellene befolynia ahhoz, hogy az előirányzott kiadások tényleg fedezhetők is legyenek. A múlt évi, valamint a folyó évben megismétlődött aszály, továbbá fagy- és jégkár miatt azonban az előirányzott bevételek mem folytak be a már elmúlt időre eső arányban és számolnom kell azzal, hogy a költségvetésileg rendelkezésemre álló papirfedezet egy tekintélyes része a folyó évnek még hátralévő részében sem fog pénztárilag jelentkezni. A folyó számadási évben már nyolc hónap telt el, mely idő alatt a kivetett összeg 66°/0-ának be kellett volna folynia, ezzel szemben a helyzet az, hogy 36°/o» vagyis az 214