Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)

1935-09-21 / 41. szám

és békés—tarhos—vésztői th. közút törzs­könyvezéséhez szükséges harmadrendű há­romszögelési alappontok elhelyezését a m. kir. háromszögelési hivatal megkezdte. A kiépítendő utak határait a m. kir. Ál- lamépitészeti Hivatal már a földmunka el­helyezésével kapcsolatban, amennyiben azok nem volnának meg, kitűzi és lehetőleg be­tonkövekkel állandósítja. Az ez évben végzett földmunkáknál a ha­tárok pontos kitűzése megtörtént. A szegedi m. kir. földmérési felügyelőség Csorvás köz­séget most térképezi, a m. kir. Államépité- szetí Hivatal a község határába eső összes th. kezelésben levő utak határait kitűzte,, azokat betonkövekkel állandósította. V. V®gyesek. Az elmúlt időszakban, melyről jelentésem szól, a közigazgatás menete általában za­vartalannak volt mondható. A 62.000—1926. B. M. sz. körrendelet ha­tálya alá tartozó községi alkalmazottak illet­ményeit a 4.000—1935. M. E. sz. rendelet alapján f. évi julius hó 1-től kezdődő ha­tállyal a m. kir. Központi Illetményhivatal- nak átadtam és igy ezek illetményeinek ki­fizetése tekintetében további fennakadás most már nem lesz. A folyó évben a törvényhatóság területén lévő városokat és községeket ért fagy és jégkár, valamint utóbb az általános aszály­kár előreláthatólag olyanmérvü adóelenge­déseket tesz szükségessé s az adófizetési kész­séget annyira csökkentette, hogy a fizetési képesség, illetve a háztartási alapok teljesí­tőképességét illetően aggályaimat kell kife­jezésre juttatnom. Ezek a károk a legna­gyobb mértékben jelentkeztek és kétségeim vannak az iránt, hogy a községi önkor­mányzatok elsőrendű szükségleteiket fizetési zavarok nélkül képesek lesznek-e leküzdeni. Az 1927. évi V. t.-c. az önkormányzati testületek háztartása hatályosabb ellenőrzé­séről szóló részének végrehajtása tárgyában kiadott 42.200—1927. B. M. sz. körrendelet 3. §. 15. pontjában foglalt rendelkezések szerint a községek zárszámadásának letáro­lásáról és jóváhagyásáról legkésőbb a szám­adási évet követő augusztus hó végéig je­lentést kell tennem a m. kir. Belügyminisz­ter úrhoz. Jelentem, hogy a törvényhatóság területén lévő 28 nagyközség 1934. évi zár­számadását felülvizsgáltam és a kívánt ösz- szeíoglalo jelentést az előírt határidőre fel­terjesztettem. A 28 nagyközség kezelési és számadási vagyonmérlege felesleggel, illetve tiszta cse­lekvő vagyonnal zárul. Több esetben azt állapítottam meg, hogy a község hitelátruházási engedély nélkül utalványozásokat teljesített. Ezen szabályta­lan eljárás miatt, a felelős tisztviselőkkel szemben az igazoló eljárást folyamatba tet­tem. A törvényhatóság területén lévő két me­gyei város 1934. évi zárszámadásait is felül­vizsgáltam és azokat kormányhatósági felül­vizsgálás és hozott határozatom megerő­sítése végett a m. kir. Belügyminiszter Úr­hoz felterjesztettem. Legutóbbi jelentésemben említettem, hogy a mai rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok között a törvényhatóság háztartási vár­megyei egyesitett nyugdíj és a várm. közúti alap 1935. évi költségvetésében megállapított hitelösszegek helyes felhasználása nagyon súlyos feladat elé állít. Az előirányzott ki­adások ugyanis szükségesek, mert hiszen másként azokat a törvényhatóság költség- vetésébe nem állítottam volna be, mégis a szükségletek kielégítésénél mindig szem előtt kell tartanom, hogy azok mindenkor csak a befolyt jövedelmekkel összhangzásban utalhatók. Úgy a háztartási, mint a vármegyei egye­sített nyugdíjalap költségvetésének legna­gyobb bevételi tétele az együttes adókeze­lésbe vont vármegyei pótadó, melyből az 1935. évben a vármegyei háztartási alap költségvetésében 151.000 P., mig a várme­gyei egyesitett nyugdíjalap költségvetésében 464.000 P.-nek kellene befolynia ahhoz, hogy az előirányzott kiadások tényleg fedez­hetők is legyenek. A múlt évi, valamint a folyó évben megismétlődött aszály, továbbá fagy- és jégkár miatt azonban az előirány­zott bevételek mem folytak be a már elmúlt időre eső arányban és számolnom kell azzal, hogy a költségvetésileg rendelkezé­semre álló papirfedezet egy tekintélyes része a folyó évnek még hátralévő részében sem fog pénztárilag jelentkezni. A folyó számadási évben már nyolc hó­nap telt el, mely idő alatt a kivetett összeg 66°/0-ának be kellett volna folynia, ezzel szemben a helyzet az, hogy 36°/o» vagyis az 214

Next

/
Thumbnails
Contents