Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)
1935-03-16 / 12. szám
Nem ragadós betegségben a beérkezett kimutatások szerint a vármegye területén 562 ló, 206 szarvasmarha, 15 juh és 1064 sertés hullott el. IV. Közlekedés. 1. Az öcsödi Hármas-Körös hid próbaterhelése megtartatott és ennek alapján a közforgalomnak átadatott. 2. A múlt év decemberi közgyűlésen részletesen tárgyalt és a múlt évre előirányzott építések kivétel nélkül befejeződtek és a munkának a felülvizsgálatra való előkészítése van folyamatban. 3. A fenntartási fedanyag leszállítása folyamatban van és azon szakaszokon, melyek a következő évben hengerelésre előirányoz- tattak, a terméskőnek hengerlési kaviccsá való feltörése megindult. 4. Az ínség enyhítése céljából Bucsateiepen a falu belsejének és az ártézi kút vizének elvezetés^ céljából inségmunka indult meg. 5. A kondoros—endrőd—mezőtúri th. ut 8.500—15.5 és 21.5—30 2 km. szakaszainak 1933—34. évben a transzfer hitel terhére történt épitési munkáit a kereskedelemügyi minisztérium kiküldöttje felülvizsgálta. 6. A hófúvások a vármegye főleg északi részein a közlekedést néhány napig akadályozták, de a hivatal intézkedésére ezen akadályok eltávolíttattak. 7. Végül megemlítem, hogy a folyó évi közúti költségvetés a kereskedelemügyi minisztériumból jóváhagyva vissza érkezett és a hivatal a következő évi munkára már megtette az előkészületeket, amennyiben a gőzhengerek javítását megkezdte. V. Vegyesek. Az elmúlt időszakban a közigazgatás menete általában zavartalannak volt mondható. A közigazgatási tisztviselők munkával igen nagy mértékben el vannak halmozva, mely munkálatokhoz most még igen terhes feladatként jelentkeznek az elrendelt mezőgazdasági statisztikai, összeirási munkálatok, valamint az országgyűlési képviselő választással kapcsolatos teendők, A közigazgatási tisztikar influenzás megbetegedések által csökkentett létszámmal is, igyekszik a reá halmozott teendőket ellátni. A vármegyét érdeklő pénzügyi kérdésekben az alábbiakat jelentem: A vármegye közönségének tulajdonát képező illetve kezelése alatt levő alapok és alapítványok mint önálló számadási ágakról, az 1927 évi törvény végrehajtása tban kiadott 42.200—1957 B. M. sz. utasítás szerint, összeállított zárszámadásokat, a rendes tavaszi közgyűlésben kell tárgyalmi. A múlt 1934 évi számadási évet illetőleg utalványozási jogköröm 1935 évi január hó 20-ig állott fenn. Ennek leteltével, hogy a múlt 1934 év gazdálkodásáról nagy vonásokban már most tájékozást adhassak, intézkedtem, hogy minden egyes számadási ágról a nyers mérleg rendelkezésre álljon. Ezen mérlegek adatai alapján jelentem a következőket. A vármegyei háztartási alap javára az 1933 évre kivetett vm. pótadó összege 175.354 P volt. Erre befolyt 163.286 P És így hátralékban maradt 12.068 P Az 1934 évi kezelés eredménye az alábbi számadatok szerint az előző évvel szemben kedvezőtlenebb eredményt mutat. Ugyanis az 1934 évre a vármegyei háztartási alap javára kivetett pótadó összege 140.784 P Erre befolyt 130.527 P Vagyis hátralékban maradt: 10.257 P s igy az előző 1933 év végi hátralék ezen összeggel szaporodott. Ugyanezen összehasonlítást megtéve a vm. egyesitett nyugdíj alap javára igénybevett várra. pótadónál az eredmény az alábbiak szerint mutatkozik: A várm. pótadó 1933 évre kivetett összege : 386.679 P Erre befolyt 360.069 P Hátralékban maradt tehát 26.610 P Az 1934 év kezelési mérlege pedig a következő : Az 1934 évre kivetett pótadó összege: 424.204 P Erre befolyt: 395.529 P Vagyis hátralékban maradt: 28.675 P így az előző 1933 év végi hátralék felszaporodott 367. 314P-re Ez a kedvezőtlen befizetési eredmény vonta maga után azt, hogy az 1934. év végéig esedékessé vált nyugellátásoknak a mindenkori esedékesség idejére való kifizet- hetése végett felsőbb jóváhagyás mellett, a törv. hat. hat. ebadó alapból igénybevett és 62
