Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)
1934-10-13 / 46. szám
annak oka az, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 107.048—934. IX. sz. rendeletében a vármegyét terhelő levéldij átalányt évi 11.655 P 72 fillérről évi 13.920 P-re, vagyis 2264 P-vel felemelte. A fűtési és világítási költségek cimü VI. rovaton változatlanul 16.000 P-ben lett a szükséglet megállapítva. A fűtőanyag szükségletről a költségvetéshez csatolt kimutatás részletes számítást tartalmaz. Ebből kitűnik, hogy a vármegye hány és milyen űrtartalommal biró helyiséget füt és nemenként elkülönítve, mily mennyiségű fűtőanyagra van szüksége. A világítási költségekre előirányzott hitel megfelel a tényleges szükségletnek. A VH/a rovaton utiátalányok előirányzatát a törvényhatósági bizottság Belügyminiszter ur által 1934, évre meg állapított mérvben 1.200 P-vel magasabb összegben állapítja meg, mert a jelenleg üresedésben lévő gyulai járási orvosi állás utiátalánya is fel lett véve. A VH/b napidijak és útiköltségek rovaton Belügyminiszter urnák 122.426—1934. IV. sz. körrendeleté értelmében a szükséges hitelösszeg egymástól elkülönített tételek alatt lett előirányozva. E szerint a várm. központi személyzet útiköltségeinek fedezésére 2.900 P., a várm, árvaszék személyzetének útiköltségeire 700 P., átköltözködési és helyettesítési költségekre 1000 P., az apaállat vizsgálatok alkalmával felmerült útiköltségek fedezésére pedig 2.000 P. lett a költségvetésbe a 3 évi átlag alapján beállítva. Az apaállat vizsgálatok alkalmával felmerülő útiköltségek szükséglete azért lett a vármegyei háztartási alap keretében előirányozva, mert az ezen vizsgálatok alkalmával kiadott tenyészigazolványokért járó dijak is ezen alapba folynak be, miután a vármegyének állattenyésztési alapja nincsen. A vármegyei számvevőség tisztikara útiköltségeinek és napidijainak fedezésére 2.745 P-t állapit meg a törvényhatósági bizottság. Ebből a vármegyei számvevőség főnökének — havonként 5 napot számítva — napidijára 960 P., útiköltségeire pedig 340 P., ösz- szesen 1300 P. esik. A községek ügyvitelének, számvitelének és vagyonkezelésének megvizsgálása alkalmával a 82.500—932. B. M. sz. körrendelet szerint, a járási főszolga- birák szakközegeiként egyszer egy évben kiküldött számvevőségi tisztviselők napidijára, — az 5000-en aluli lélekszámmal biró községekben 2 napot, — 5.000—10.000 lélekszámmal bíró községekben 3 napot, 10.000—20.000 lélekszámmal biró községekben 4 napot, 20.000-en felüli lélekszámmal biró községekben pedig 5 napot számítva, 1.128 P„ az útiköltségekre pedig 317 P. esik, összesen tehát 1.445 P. Az 1932. évi VIII. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 163.400/932. K. M. sz. rendelet kiegészítéséről szóló 1934. évi 22.987 K. M. sz. rendelet 5 §-a alapján az ipartestületek ügy- és vagyonkezelésének felülvizsgálatával felmerülő költségekre 300 P. lett felvéve. A vármegye területén körölbelül 15 ipartestület van. Ezek pénz- és vagyonkezelésének megvizsgálásával ipartestületenként egy-egy napot számítva mintegy 180 P. napidij és 120 P. útiköltség szükséglet várható. A fentebb felsorolt költségeken felül felmerülő rendkívüli kiszállások költségeire, úgymint hivatalok átadásánál, fegyelmi ügyek tárgyalásánál, valamint egyéb előre meg nem határozható kiszállásoknál közreműködő tisztviselők útiköltségeire 355 P. lett előirányozva. Végeredményben e rovat hitele az 1934. évivel szemben 3.400 P-vel emelkedik. A VIII. épületek fenntartása rovaton a törvényhatósági bizottság változatlanul 7.700 P-t irányoz elő. E rovat szükségletét már az előző években olyan alacsonyan állapította meg, hogy azt már tovább csökkenteni nem lehet. A rendes évi tatarozásokat, amelyre az épületek állagának fenntartása érdekében feltétlenül szükség van, a m. kir. államépitészeti hivatal által készitett és a költségvetéshez csatolt előméreti költségvetés tünteti fel. E szerint a szükséglet 7.955 P. 85 f. Azonban a törvényhatóság e munkálatok közül csak a halaszthatatlanokat fogja elvégeztetni. A IX. különféle kiadások előirányzatát a törvényhatósági bizottság az 1934. évi 32.126 P-vel szemben 30. 316 P-ben állapította meg. A szükséglet tehát 1.810 P-vel csökkent. A személyi pótlékok szükséglete 240 P-vel emelkedik, mert több tisztviselőnek az 1934. év folyamán nyilt meg az igénye a személyi pótlékra. Az alispán képviseleti dija 18 P-vel csökkent, mert 1935. évi január hó 1-től az V, fiz. osztályba való előlépésre nyílik meg az igénye, A tűzrendészed kiadások szükséglete takarékossági okokból 225
