Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)
1934-09-27 / 44. szám
késcsabai méntelepparancsnokság Békés törzskönyvezett fedeztetési állomáson a mének számát 1, Füzesgyarmaton 1, Szeghalmon 1 és Szarvas törzskönyvezett fedeztetési állomáson 1 ménnel szaporítani fogja. Gyomán az 1935. évben a tenyésztők kérelmére egy 4 vagy 5 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás nyer felállítást. A hármasbizottság az 1935. évi fedeztetési idényre a következő fedeztetési állomások felállítását hozza javaslatba: Békés 8 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Békéscsaba 9 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Endrőd 2 ménlovas fedeztetési állomás, Füzesgyarmat 7 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Gerendás 2 ménlovas fedeztetési állomás, Gyoma 4 vagy 5 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Gyula 2 ménlovas fedeztetési állomás, Kétegyháza 2 „ „ „ Kondoros 2 „ „ „ Körösladány 3 „ „ „ Köröstarcsa 2 „ „ „ Mezőberény 2 „ „ „ Nagyszénás 2 „ „ „ Öcsöd 3 „ „ „ Orosháza 8 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Szeghalom 7 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Szarvas 18 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Tótkomlós 9 ménlovas törzskönyvezett fedeztetési állomás, Vésztő 2 ménlovas fedeztetési állomás. Javasolja a hármasbizottság, hogy a fedeztetési állomásokon elhelyezett mének részére az egyes községek által kiszolgáltatott zab ára az 1934 október hó 15-én a budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzett zab középárfolyama lenne 20 százalék levonásával az egész fedeztetési idény alatt megtérítve. Tekintettel a nagy aszályra és a súlyos gazdasági viszonyokra, a vármegye községeinek nem áll módjukban szénát a kincstárnak ingyen felajánlani, miért is széna árában a budapesti piacon minden hó első hetében az első és másodrendű szénára jegyzett piaci ár középárfolyama 50 százalék levonásával lenne a községeknek megtérítve, míg alomszalmát a községek a kitermelt trágya ellenében ingyen bocsájtják rendelkezésre. Fedeztetési pótdíj címén indokolt esetben a helybeli kancatulajdonosok kancái után legföljebb egy, az idegen kancák után legfeljebb kettő pengő szedhető. Miután a vármegye területén a folyó évi tavaszi haszonállatvizsgálaton szerzett bejelentések kapcsán a m. kir, földmivelésügyi miniszter ur tudomást szerzett arról, hogy Békés községben 78 drb, Endrőd községben 42 drb, Gyoma községben 35 drb, Köröstarcsa községben 9 drb és Mezőberény községben 29 drb köztenyésztési igazolvánnyal el nem látott mének károsan befolyásolják a felsorolt területek lótenyésztésének fejlődését, sőt az ezen területen a lóanyag minőségbeli visszaeséséből kétségtelenül arra lehet következtetni, hogy ott a zugménekkel való fedeztetés nagymértékben elterjedt, a miniszter ur folyó évi szeptember hó 12-én kelt 92.018—1934. VIII. A. sz. rendeletével a folyó év őszén a köztenyésztésre szánt mének kötelező vizsgálatával kapcsolatosan egyidejűleg Békés, Endrőd, Gyoma, Köröstarcsa és Mezőberény községek területéről a köztenyésztésre nem szánt összes egy évet betöltött és ennél idősebb mének, illetve méncsíkók elővezetését és megvizsgáltatását és tenyésztési szempontból alkalmatlannak osztályozott mének és méncsikóknak még a folyó év őszén való ivar- talanitását rendelte el. Hogy fenti rendelet szellemében a vizsgálóbizottság eljárhasson, elrendelem, hogy fentemlitett községekből egy, a lótenyésztéssel foglalkozó megbízott a folyó év tavaszán megtartott haszonállat összeírás alkalmával egyes lótulajdonosok birtokában talált ménekről egy névjegyzékkel a vizsgálat napján és helyén jelenjen meg, hogy ennek alapján az összeírt és elővezetett mének kellőképpen ellenőrizhetők legyenek. Felhívom arra is a gyomai és a békési járás főszolgabiráját az előző bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban, utasítsák Békés, Endrőd, Gyoma, Köröstarcsa és Mezőberény községek járlatkezelőit, hogy megtartási vagy tenyészigazolvány nélkül ménekre járlatot ne állítsanak ki, nehogy ezáltal zugmének kerüljenek forgalomba. Gyula, 1934. évi szeptember hó 21-én. Alispán helyett: Dr. vitéz Pánczél. várm. főjegyző. 218
