Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)
1934-03-24 / 13. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1934. március 24. 13-ik szám. Békésvarmegye Hivatalos Lapja Megjelenik hetenkint egyszer. Szerkeszti : Dr. UGRIN LÁSZLÓ, várm. II. főjegyző, vm. tb. fjző. Kiadja: A vármegye alispánja. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország1 I. Szabályrendeletek, közérdekű határozatok. Békcsvármegye alispánjától. Főszolgabírók! Polgármesterek! Községi Elöljáróságok! A törvényhatóságnak alábbi határozatait a várm. Ügyviteli szabályrendelet 155. §-a értelmében való szabályszerű köz- hirrététel végett azzal közlöm, hogy azok ellen közvetlenül a várm. alispánjánál 15 nap alatt benyújtandó felebbezésnek van helye. Gyula, 1934. március hó 11-én. Dr. Márky, alispán. 5079—1934. ikt. sz. KIVONAT Békésvármegye törvényhatósági bizottságának, Gyulán 1934. évi február hó 28. napján tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 64 bgy. 3.852—1934. ikt. sz. A vármegye alispánja előterjesztést tesz a közgyűléshez aziránt, hogy a törvényhatósági bizottság, a vármegyei lótenyésztés előmozdítása és fejlesztése végett Füzesgyarmaton, az ottani közbirtokosság 2444 k. fcoldnyi legelőjén kifutóval ellátott csikóistállót építtessen és azt a közbirtokosságnak megfelelő szerződés ellenében használatra adja át. Az építkezési költségek cca 5300 pengőt tennének ki, amely összegnek a törvényhatósági ebadóalap 1933 évi ezideig le nem kötött pénztári maradványa terhére leendő megszavazása iránt tesz javaslatot. Előterjesztését a következőkkel indokolja: Az a köztudomású és igen örvendetes tény, hogy az utóbbi évek állatkiállitásain, a békésvármegyei gazdák lóanyaga figyelemre méltó eredményeket mutatott fel és a szakközegek elismerését is kivívta, az állattartó birtokosok figyelmét mindinkább a lótenyésztés felé fordította, sőt a szakközegek részéről is, egyre fokozottabb érdeklődést váltott ki a vármegye lótenyésztése iránt. Ez a körülmény indította a vármegye alispánját arra, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőség, valamint a békéscsabai méntelep parancsnokságának bevonásával tanácskozásokat kezdjen abban a tekintetben, melyek volnának azok az eszközök és módozatok, amelyekkel a vármegyei lóanyag színvonalát emelni és a tenyészanyag kiválóságát még fokozni lehet. Ezeknek a megbeszéléseknek lett azután eredménye az, hogy az alispán felszólítására a vármegyei gazdasági felügyelő 3 közsében és pedig Füzesgyarmaton, Szarvason és Tótkomlóson csikóistállóknak legelőn való felépitését hozta javaslatba. Fedezeti nehézségek miatt arról nem lehet szó, hogy ezidén mind a három istállá felépittessék, igy most csak az elsősorban javasolt füzesgyarmati építkezés valósítható meg. Annak, hogy az építkezést Füzesgyarmaton kezdjük el, legfőbb indoka az, hogy ott a csikóállomány színvonala már eddig is a legkiválóbb, az egész vármegye területén ott van a legtöbb törzskönyvezett csikó és a legelőviszonyok is Füzesgyarmaton a legkedvezőbbek. 53
