Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-04 / 9. szám
a Kardos dűlőben lévő házak kéményei, végül az ezen kéményseprő munkakerületbe tartozó községi és felekezeti iskolák kéményei. „Kondoros községben seprési kötelezettség alá tartoznak úgy a belterületen, mint a külterületen levő összes házak kéményei." „Csorvás községben seprési kötelezettség alá tartoznak úgy a belterületen, mint a Szenes pusztán, a Roszcsorvási tanyákon, a Beregi és Almádi majorban, a gróf Wenck- heim Károlyné-féle vagyonváltsági földön épült házak kéményei, a Károly és Rudolf- major, végül az Almády és Küntzler-féle birtokon fekvő tanyacsoportok házainak kéményei." „Gerendás községben seprési kötelezettség alá tartoznak a község belterületén a Sürü- soron, valamint a Csorvásra vezető betonút mentén fekvő házak kéményei." Az érvényben lévő szabályrendelet 5. §-ában foglalt eddigi rendelkezéseket a törvényhatósági bizottság szintén megváltoztatja, helyette a következőket határozza el: „5. §. A kéményseprőmunkakerületek betöltése alkalmával követendő eljárásra nézve a 114.000—1932. K. M, sz rendeletben foglaltak az irányadók." A szabályrendelet 7. 8. és 9. §-ait pedig a törvényhatósági bizottság az alábbiakban foglaltakkal egészíti ki: „7. §. d. a szórványosan, vagyis hetenként egyszer-kétszer használt kémények évenként csak négyszer esnek seprési kötelezettség alá. Szórványosan használt kémény az, amelyet a község tüzrendészeti bizottsága, amelybe szakértőként egy kéményseprő is bevonandó, — ilyenként megállapít. Használaton kívüli és befalazott kémények nem esnek seprési kötelezettség alá, ezek az összeirási lajstromban ilyenekként f eltüntetendők. “ A 8. §. utolsó bekezdéseként a következő rendelkezések felvételét határozza el a törvényhatósági bizottság. „A függelékben megállapított s a kémény- seprési lajstromban kivetett munkadijakra a kéményseprő mester csak munkateljesítés esetén jogosult. A nem végzett munkálatok után előirt, illetve beszedett seprési dijat az elöljáróság, a fél igazolt kérelmére, köteles törlésbe hozni, illetve azt túlfizetésként a következő évre előírni. A törlés tárgyában keletkezett vita esetében az iparhatóságok illetékesek határozni." A 9. §, 3 bekezdését a törvényhatósági bizottság a következő szöveggel egészíti ki: „Minden hó végén tartozik egyúttal a kéményseprő mester a munkakönyv bemutatásával igazolni, hogy hány segédet tart." (5. bekezdés.) „A kerületi kéményseprőmester tartozik a jelen §-ban említett olyan kéményseprő jegyzéket, illetve munkaigazolási könyvet vezetni, amelyből az összes munkateljesítmény megállapítható, a felszámított dijak helyessége pedig ellenőrizhető. A munkaigazolási könyv mintáját a vármegye alispánja rendeletileg állapítja meg." A 106. bgy. 9494—1930. ikt. sz. határozatával megállapított s a 137.850—1930. XIX. sz. K. M. rendelettel jóváhagyott függelékben foglalt díjtételeket a törvényhatósági bizottság módosítja, illetve azt az alanti ösz- szegekben állapítja meg: I. Csoport. Csak kéményseprővel végezhető munkálatok. Dijtárgy Egyszeri seprés dija 1. Földszintes épület rendes magasságú mászható kéményért . 20 fillér Minden további emelet után . 20 fillér 2. Földszintes épület henger (orosz) kéményért . . . . . 20 fillér Minden további emelet után . 20 fillér 3. Az egész éven át használatban levő kéményért havonként egyszer, összesen 12-szer seperve az 1. 2. tétel alatti dijak tizenkétszerese fizetendő közadók módjára. 4. Csak téli, vagy nyári félévben, rendes használatban levő kéményért (hatszoros seprés) az 1. illetve 2. tétele alatti dijak hatszorosa fizetendő közadók módjára. 5. Szórványosan használt kéményekért (évenként 4-szer seperve) az 1. illetve 2. tétel alatti dijak négyszerese fizetendő közadók módjára. 6. A község szélétől 2. kmnél távolabb, de 6 kmen belül eső körzetben a seprés alapdija . 24 fillér 7. A község szélétől 6 km-nél távolabb eső körzetben a seprési alapdij . . , . ,30 fillér 37
