Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-22 / 7. szám
át, mely alkalmas volt arra, hogy az érdekeltség jég-szükségletét biztosítani tudja. A hideg idő alatt némi hótakaró is volt, mi az őszi vetésnek elegendő védelmet nyújtott. Az őszi vetések általában kielégítőek, mi az enyhe őszi időjárásnak tudható be. Ha az időjárás nem ilyen kedvező, a vetésre használt gyenge minőségű vetőmagból kielégítő fejiődésü vetéseket nem lehetett volna várni. A vetésekben ez időszerint elemi, vagy rovarkár nem észlelhető. A külső gazdasági munkák, az időjárási. viszonyok folytán kevés trágya- hordásra, fa-gallyazásra, jéghordásra, vegyes magtári és majori munkákra szorítkoztak. A mezőgazdasági munkások kereseti lehetősége munkaalkalom híjján általában igen gyenge volt; mindenesetre figyelembe kell venni ama körülményt, hogy más években is a téli hónapokban a gazdasági munkák úgyszólván teljesen szünetelnek. Némi munkaalkalmat nyújtottak az ármentesitő társulatok és a községek által végeztetett ínségmunkák. Napszámbérek átlagban: férfi 1 P 20 f. nő — P 80 f. A Szarvasmarhatenyésztő Egyesület Orosházán a kisgazdák kezén levő állományánál folytatólagos törzskönyvi bírálatot tartott. Füzesgyarmat község részére, a szath- mári püspökség hídvégi uradalmából 2 drb. magyar tenyészbika vásároltatott 1200 pengő értékben, A jószágállomány telelése ellen panasz nem merült fel, a meglevő takarmánykészletek kellő beosztással elegendőknek mutatkoznak. A Szarvasi Baromfitenyésztő Egyesület utján a tagok között 163 drb. rhode izland tenyészkakas darabonként 1 pengő árban kíosztatott. Az ősz folyamán és ezen kiosztással együtt a vármegye területén 463 drb. tenyészkakas adatott ki a gazdák körében azon célból, hogy a magyar parlagi baromfiállomány kellőleg megjavuljon. b) Állategészségügy. Az állategészségügyi viszonyok a múlt közgyűlés óta lefolyt időszakban kielé- gitőek voltak, mert hivatalból jelentendő ragadós állatbetegségek csak kevés számban és minden esetben szórványosan merültek fel, tömegesebb elhul- lási veszteség nélkül. A ragadós állatbetegségek közül a lépfene 3, a veszettség 6, a lórühkór 2 és a sertéspestis 4 községben lépett fel. A m. kir. Földmivelésügyí Miniszter ur 98-540/1932. sz. rendeletével a téli istállózás alatt esetleg lappangó ragadós állatbetegségek felderítésére a haszonállatoknak tavaszi vizsgálatát és összeírását elrendelte, az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. Az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. t.-c.-nek életbeléptetését a m. kir. Földmivelésügyí Miniszter ur 100.0001932. sz. végrehajtási rendeletével folyó évi április hó 1-vel elrendelte. A vármegye állategészségügyének az elmúlt 1932. évre vonatkozó fontosabb adatait a következőkben foglalom össze: A vármegye területén 1 törvényhatósági, 5 járási és 1 városi m. kir. állatorvos és 23 helyhatósági állatorvos működik, továbbá 18 magánállatorvos van letelepedve, A marharakodó vasúti állomásokról 2209 vasúti kocsiban 2594 szarvasmarha, 748 szopós borjú, 461 ló, 4736 juh, 49.059 hízott sertés, 28.391 sovány sertés, 3060 süldő, 947 malac szállíttatott el, melyek közül 211 szarvasmarha, 25
