Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-11-18 / 47. szám
15. §. Azok, akiknek ebéről a védjegy elveszett, az ebadó lefizetését igazoló nyugta •lőmutatása és 30 fillér előzetes lefize- lése mellett az elöljáróság (adóhivatal) utján az alispántól másolatot kaphatnak. Az elöljáróság (városi adóhivatal) a védjegy elveszéséről és számáról a gyepmestert értesiteni tartozik. 16. §. Akinek ebéről a védjegy elveszett, vagy aki évközben szerzett bejelentési kötelezettség alá tartozó ebet, arra az időre igazolásul, amíg ebének védjegye az alispántól leérkezik, a bejelentésről elismervényt kap. A külföldről behozott azokra az ebekre, amelyek a jelen szabályrendelet 1., illetőleg 13 §-a értelmében adófizetés és védjegy nélkül tarthatók, birtokosuk e körülmény igazolására igazolványt kaphat. Az igazolványt az eb leírásának közlése mellett 30 napi érvénnyel díjmentesen a tartás helyére illetékes helyi állategészségügyi hatóság állítja ki. Az igazolvány érvényessége legjeljebb két Ízben 30—30 napra hosszabbítható meg. A meghosszabbítást az a helyi állategészségügyi hatóság eszközli, amelynek területén az ebet a meghosszabbítás idejében tényleg tartják. A más községben (városban) már megadóztatott és a jelen szabályrendelet 3 §-ának 4. bekezdése értelmében újabb adófizetés nélkül tartható ebek addig, amig védjegyük leérkezik, az idegen községben nyert védjegyet hordják. A védjegy átvételekor az idegen községben nyert védjegyet az elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) be kell szolgáltatni, mely azt megsemmisítés végett az alispánhoz terjeszti fel. 17. §. A vármegye területén Gyula és Békéscsaba m. városok, valamint Orosháza község belterületén az év minden szakában, Gyopáros fürdőhelyen pedig a fürdő-, illetőleg a nyaralóidény tartama alatt — ebet az iltcára (térre) csak a marás lehetőségét kizáró szájkosárral vagy pórázon vezetve szabad bocsájtani. Vendéglőbe vagy a kávéházba csak a marás lehetőségét kizáró szájkosárral szabad ebet bevinni. Más nyilvános helyiségben, úgyszintén vásárra vagy piacra ebet vinni tilos. 18. §. A 13—17. §-okban foglalt rendelkezéseken felül az ebtartás tekintetében még az 1928. évi XIX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott 100.000—1932. F. M. sz. rendelet 120 §-ában foglalt rendelkezéseket is be kell tartani. 19. §. Az ebadó alól elvont vagy az ebtartás egyéb szabályai ellenére tartott s emiatt a gyepmester által befogott ebet birtokosa a helyi állategészségügyi hatóság engedélyével 3 napon belül kiválthatja. Az eb után, ha kiadását a helyi állategészségügyi hatóság megengedte, birtokosa minden megkezdett napra 0'30 P tartásdijat tartozik fizeíni. E dij a gyepmestert illeti. A helyi állategészségügyi hatóság az engedélyt csak az eb igazolt birtokosának és amennyiben adó alól elvont ebről van szó, csak az adó lefizetésének igazolása után adhatja meg. A ki nem váltott ebekkel a 100.000—1932. F. M. számú rendelet 121 §-ában (4.) bekezdése szerint kell eljárni. Az ebzárlat idején befogott ebekkel való elbánásra nézve a 100.000—1932. F. M. számú rendelet 324. §-ában foglalt szabályokat kell irányadókul venni. 20. §. A községek városok külső határában felügyelet nélkül járó (kóborló) ebek elpusztításáért az arra kötelezett közegek (mezőőrök, erdőőrök, rendőrök, csendőrök, pénzügyőrök) kellő igazolás után ebenként 0.50 P. jutalomban részesülnek, melyet az ebadóalap terhére a helyi állategészségügyi hatóság jelentése alapján a vármegye alispánja utalványoz. V. Az ebadóalapok kezelése és az ebadójövedelmek felhasználása. 21. §. Az 1928. évi XIX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott 100.000—1932. F. M, sz, rendelet 119. §-ában foglalt rendelkezésekhez képest az eddig külön számadási ágazatként kezelt vármegyei közegészségügyi abadóalap, az 1933. évi december hó 31-ével megszün- tettetik és követeléseivel, valamint terheivel együtt a „Törvényhatósági ebadóalap “ el258