Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-14 / 42. szám
történnie, az Engedélyokirat rendelkezést nem tartalmaz. Kétségtelen azonban, hogy a vámszedési jog engedélyezésének céljával és az egyenlő elbánás elvével is ellenkeznék az, ha a vasúton szállított és a vámtárgyakat tényleg igénybevevő áruszállitmányok egy része mentesülne a megvámolás alól csupán azért, mert ezeknek a vasúti állomásra való ki, illetve onnan való befuvarozása és a vasúti szállítás időpontja között bizonyos időbeli megszakítás következett be. Az engedélyokirat helyes értelmezése szerint be lehet tehát szedni a vámot a vasúti állomások területén bérelt rakterűiéiről feladott áruk után is, ha azok oda vámos ut igénybevételével kerültek, minthogy az ily rakterűiéire szállítás egyértelmű a vasúti állomásra feladás céljából való szállítással. Önként értetődik viszont, hogy a rák- területekről feladott azok az áruk, amelyek a rakterűiéire előzőleg nem vámos utón vitettek ki — vámkötelesek nem lehetnek. Mive! pedig azt, hogy a feladott áru vámos ut érintése nélkül — vasúton érkezett az állomási rakterűiéire, csupán a feladó tudja igazolni, ennélfogva e körülményt — ha e vámfizetés alól mentesülni kíván — a feladónak megfelelően igazolnia kell a vonatkozó vasúti fuvarokmány felmutatásával. A vasúti igazgatóságok gondoskodni tartoznak arról, hogy az igazolásra felmutatott fuvarokmányok hasonló célra ismételten felhasználhatók ne legyenek. A vasútról az állomási területekre leadott áruk megvámolása tekintetében sem foglalható el más álláspont, mint amelyen a fentebbiek alapulnak, vagyis, hogy a vámok beszedhetők mindazon áruk után, amelyek ha utóbb is, de tényleg vámtárgyat vesznek igénybe, az által, hogy vámos utón szállíttatnak el a rakterűiéiről, ellenben nem róhatok meg vámmal azok az áruk, amelyek vámosutat utólag sem vesznek igénybe. Az ilyen áruk után beszedett vámot vissza kell tehát téríteni, az igényjogosultnak, vagy pedig, — a vámvisszatéri- tési eljárásoknak elejét veendő — az esetenként való megvámolás helyett a vámnak átalányösszegben való megfizetése iránt egyezséget lehet kötni a vasúti raktárbérlőkkel. Jelen rendeletemről tudomásvétel és alkalmazkodás végett értesítettem a hazai közforgalmú vasutak igazgatóságait is. Budapest, 1933. évi szeptember hó 20. A miniszter rendeletéből: Vécsey s. k. miniszteri tanácsos. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések, körözvények. A békési járás főszolgabirája. 3500—1933. ikt. sz. Pályázati hirdetmény. Békésvármegye békési járásához tartozó Békés községben üresedésben levő: 1., nem ügyvezető orvosi és 2., 2 (kettő) külterületi szülésznői állásra pályázatot hirdetek. Az egyik szülésznő a Vili, a másik pedig a IX. kerületben tartozik lakni. A községi orvos javadalma: a 62.000— 1926 B, M. sz. rendeletben megállapított és az ujabbi rendelkezések szerint csökkentett illetmény. Évi 560 pengő lótartási átalány és 144 pengő rendelő szoba megváltási dij. A szülésznő javadalmát képezi: az 1908 évi XXXVIII. t.-c. 30. az 1928 évi II. t.-c. I., valamint az 1414—1928 N. M. M. sz. rendelet szerinti illetmények. Felhívom mindazokat, akik az állásokat elnyerni óhajtják, hogy képesítésüket igazoló szabályszerűen felszerelt kérvényüket folyó évi november hó 4-sk napjának déli 12 órájáig nyújtsák hozzám be. A később érkező kérvényeket nem veszem figyelembe. A választást november 6-án, délután 3 órakor fogom megtartani. Az orvosi és a szülésznői állások is helyettesítés utján be vannak töltve. Békés, 1933. október hó 3. Moldoványi János főszolgabíró 233
