Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-26 / 40. szám
rendelet 3. rész 15. pontjában foglalt rendelkezések szerint, a községek zárszámadásainak jóváhagyására legkésőbb a számadási évet követő augusztus hó végéig összefoglaló jelentést kell tennem a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Törvényhatóságom területén levő 28 nagyközség mindenikének az 1932. évi zárszámadása felülvizsgálatát megejtettem és pedig oly időre, hogy a kívánt összefoglaló jelentést záros határidőre módomban volt felterjeszteni. A törvényhatóságom területén levő 28 község közül csak egy és pedig Csabacsüd község zárszámadása zárult hiánnyal, kerek összegben 4000 P-vel. Gondoskodtam, hogy ezen hiányról a község 1934. évi költség- vetésében történjék gondoskodás. 5 községnél kellett megállapítanom azt, hogy a község vezető jegyzője hitelátruházási engedély nélkül kisebb-nagyobb összegű utalványozásokat teljesített, az igazoló eljárást velük szemben folyamatba tettem. A törvényhatóságom területén levő 2 megyei város 1932. évi zárszámadásait is felülvizsgáltam, az azokat megállapító határozataimat kormányhatósági megerősítésre a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztettem. Mint már korábbi időben jelentettem, a községi alkalmazottak illetményeit megállapító 62.000/1926. B. M. sz. rendelet a községi alkalmazottak földhaszonélvezete egyen- értékének leszállításánál alkalmazandó kulcsot, az akkori, 1925. évi terményárak figyelembevételével állapította meg és pedig a kataszteri tiszta jövedelem 2.4-szeresében. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban jelentettem azt is, hogy javaslatomra a vm. közig, bizottság az 1933. évi április 1-én tartott üléséből 1566/1933. kb. sz. a. kelt felirattal fordult a m. kir. belügyminiszter úrhoz, hogy az idézett rendelet 14. §-ában megállapított szorzószám a mezőgazdasági termények mai árainak megfelelően szállíttassák le. A vm. közigazgatási bizottság feliratára rendelkezés mindezideig még nem érkezett le. Az idei termés betakarítása utáni közvetlen iőkben pedig a búzaárak ismét és oly mértékben estek, hogy a haszonélvező közs. tisztviselők a leglehetetlenebb helyzetbe jutottak. Szükségét éreztem tehát annak, hogy addig is, mig a kormány e kérdésben megnyugtató módon fog intézkedni, saját hatáskörömben a lehetőségig a községi alkalmazottakon segítsek. Értesítettem valamennyi község elöljáróságát, hogy amennyiben a község képviselőtestülete a haszonélvezett ingatlanokat a f. évi 1933-ik évről terhelő köztartozásokat saját háztartása terhére hitelátruházás mellett' tehát megtakarításokból, vagyis másszóval pótadó megemelése nélkül átvállalják, úgy az ilyen határozatok jóváhagyásomra számíthatnak. Törvényhatóságom területén levő községek közül 21 volt olyan, amelyik a háztartás vitelével kapcsolatosan felmerülő szükségleteit, a f. 1933-ik évben normál költségvetés (50%-os pótadó) keretében nem tudta biztosítani. Ezen községek költségvetéseit a legutóbbi törv. hat. biz, közgyűlést közvetlen követő időben, vagyis folyó évi junius hó folyamán a vm. székhelyrée kiszállott míniszterközi bizottság vizsgálta felül és állapította meg. A szükségessé vált pótadó 68%-nál egy községben sem lett magasabb és a bizottság, hogy ezt a keretet az egész vonalon tudja biztosítani, állami támogatás címén összesen 235.661 P összegű segélyt bocsáj- tott a községek rendelkezésére. Mivel a nyugdíjalap hiányait az együttes adókezelésbe vont vm, pótadóból kell fedezni és tudva azt is, hogy az egyes számadási évek első 7—8 hónapjában, vagyis az uj termés betakarításáig, a vm. pótadó nagyon gyéren folyik be, illetve nem abban a mértékben, amily mértékben a szükségletek természetüknél fogva jelentkeznek, a nyugellátások zavartalan kifizetése végett a f. 1933. számadási év első 8 hónapjában kormányhatósági engedély alapján az állat213