Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-11 / 10. szám
rozza, hogy a vármegye azon községeiben, amelyekben úgy közegészségügyi, mint szociális szempontból a munkásházakra a legnagyobb szükség van, annyi gazdasági munkásházat létesít, amennyi a 11.132 P-ből kitelik. Figyelemmel arra, hogy a tervbe vett építkezések bizonyos munkaalkalom biztosítása mellett, szociális és közegészségügyi szempontokból is fokozottan akkor szolgálják céljukat, ha mielőbb és pedig lehetőleg már a folyó év tavaszán tényleg véghez is vitetnek, — a törvényhatósági bizottság felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy e határozatot saját hatáskörében (figyelemmel az 1907. évi XLVI t.-c. és a törvényhatósági bizottság 861—1907. bgy. számú határozat rendelkezéseire is) hajtsa végre, a továbbiak tekintetébeneintézkedjék és eljárása eredményéről az akció befejezése után a törvényhatóságnak számoljon be. Ez a határozat jóváhagyás végett a m. kir. Földmivelésügyi miniszter úrhoz felterjesztendő. Erről a vármegye alispánját további eljárás végett értesítjük, Kmft Kiadta: Dr. Pánczél várm. főjegyző 4537 — 1933. ikt. sz. Békésvármegye törvényhatóságának Gyulán, 1933. évi február hó 25-én tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 18. bgy. 2096—1933. ikt. sz. A vármegyei közigazgatási pótadó alap megszüntetése és vagyonának felhasználása. A m. kir. Belügyminiszter ur 160.224 1924. B. M. sz. körrendeletével 1924. évi julius hó 1-től kezdve a vm. közigazgatási pótadó kivetését és külön alapban való kezelését megszüntette. Ehelyett a vármegyei alapok a saját jövedelmeiket meghaladó szükségleteinek fedezésére a vármegye községek hozzájárulását jelölte ki, melyet a közönségnek saját pótadójuk terhére tartoztak a várm. háztartási alapba befizetni. A háztartási alapba befolyt hozzájárulási összegek arányos kulcs alkalmazásával lettek az érdekelt alapok javára átutalva. A m. kir. 1810—1932. M. E. sz. kormányrendelet a vármegye külön pótadóztatási jogát 1932. évi január hó 1-től visszaállította ugyan, annak kezelését azonban a vármegyei háztartási alap keretében hagyta meg. A várm. közigazgatási alapnak 1924. évi julius hó 1-e előtti időkből fennmaradt maradványa 1932. december hó 31-én az időközi kamatokkal együtt 5601 P 40 fillért tesz ki. Miután ezen alapnak meghatározott rendeltetése ma már nincsen, a vármegye alispánja javasolja, hogy a várm. közigazgatási pótadó alapot a törvényhatósági bizottság szüntesse meg és annak vagyonát az egyidejűleg 20. —bgy. 2097—1933. sz. határozatban megállapított gazdasági munkásházak építése céljára a vármegyei munkásházépitési alapba olvassza be. A várm. törvényhatósági bizottság kimondja, hogy a várm. közigazgatási pótadó alapot, — meghatározott rendeltetés hiányában, — megszünteti. Utasítja egyúttal a várm. alispánját, hogy a várm. közigazgatási pótadó alapnak 5601 P 40 fillért kitevő vagyonát, valamint időközi kamatait a vármegyei munkásházépitési alap javára a 20. bgy. 2097—1933. sz. határozatában megjelölt célra utalja át. E határozat közérdekű lévén, szabályszerűen meghirdetendő és jóváhagyás végett a m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Erről a vármegye alispánját további eljárás végett értesítjük. Kmft Kiadta: Dr. Pánczél várm. főjegyző. 4444—1933. ikt. sz. KIVONAT Békésvármegye törvényhatóságának Gyulán, 1933. évi február hó 25-én tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 4. bgy. 2356—1933. ikt. szám. Békésvármegye háztartási alapjának 45
