Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)
1932-10-29 / 46. szám
2. Kimondja a törvényhatósági bizottság az 1933. évre is a községi közmunka fele részének kötelező megváltását, vagyis azt, hogy a községi közmunkára kötelezett egyének a reájuk kivetett községi közmunkának fele részét a törvényhatósági bizottság által egyidejűleg megállapított alábbi váltságárakkal készpénzben megváltani kötelesek, önként érthetőleg jogukban áll azonban közmunka tartozásukat teljes egészében is készpénzben megváltani. 3. A törvényhatósági bizottság a községi közmunka váltságárát Békésvármegye egész területére 1933. évre is a múlt évihez hasonlóan a következőképen állapítja meg : a) 1 (egy) kézi napszám váltságára 2 (kettő) pengő, b) 1 (egy) egy fogatú igásnapszám váltságára 7 (hét) pengő. Megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy a váltságáraknak legalább is a fenti mérvben való megállapítása nemcsak a költségvetés reálitásának érdekében feltétlenül szükséges és indokolt, mert enélkül a törvényhatóság a tervbe vett és telette szükséges munkálatok költségeit nem tudná biztosítani, hanem azért is, mert a fenti váltságárak még mindig alatta vannak, illetve nem haladják meg azokat a béreket, amelyeket a törvényhatóság fizet a közúti munkálatokkal kapcsolatban alkalmazott napszámosoknak és fuvarosoknak. Ezekre való tekintettel nyomatékosan kéri a törvényhatóság a kereskedelemügyi miniszter úrtól a közmunka váltságárak fenti mérvben történt megállapításának jóváhagyását. 4. Határozatikig javaslatot tesz a tör- vénzhatósági bizottság a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy a községi közmunkáknak a törvényhatósági közutalap és a községek közötti megosztása az 1933. évre is olyké- pen rendeltessék el, minthogy az előző évekre el volt rendelve, nevezetesen, hogy a kivetett közmunkából behajthatatlanság, vagy egyéb okok miatt be nem folyó közmunka tartozások levonása után tényleg befolyó (természetbeni és készpénzbeni) közmunka bevételből a községek kötelesek legyenek a törvényhatóság részére átengedni és annak közúti alapjába beszállítani a géperejű jármüvek után befolyó községi közmunkát 100 százalékban, tehát teljes egészében, a kézi és igás közmunkának pedig 70 (hetven) százalékát, inig az utóbbinak fennmaradó 30 (harminc) százalékát a községek saját útjaiknak fenntartására legyenek jogosultak visszatartani és fordítani. 5. Kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy valamely község által természetbeni közmunka csak akkor bocsájtható a közúti alap rendelkezésére, ha kötelező és önkéntes közmunka megváltásokból befolyó készpénz együttesen sem fedezné teljes egészében a közúti alap 70 %‘os részesedését. Ezzel kapcsolatban határozatilag kimondja a törvényhatóság azt is, hogy ameny- nyiben a közúti alap az előző pont szerint természetbeni közmunkát is kénytelen lenne igénybe venni, az esetben a vármegye alispánja az államépitészeti hivatal javaslatára rendeletileg állapítsa meg azokat a szak- mánymunka teljesítményeket, amelyeket a közmunkára kötelezett egyének a különböző munkanemekből és szállításokból egy-egy kézi, illetve igás közmunka napszám fejében teljesíteni tartoznak. 6. A tötvényhatósági bizottság az 1933 évre az útadót az 1931 évre vonatkozólag miniszterileg megállapított 14 százalék helyett, úgy mint 1932 ben, ismét csak 13 százalékban irányozta elő és fogadja el, mert a gazdasági válság miatt amúgy is szenvedő lakosságának terheit ezzel is csökkenteni kívánja. 7. A községek amúgy is súlyos terheire való tekintettel kimondja a törvény- hatósági bizottság, hogy bár a közúti költségvetés mikénti egybeállítása tárgyában 1930 évben kiadott 138223/1929 K. M. számú kereskedelemügyi miniszteri körren deleiben is hivatkozott törvényes rendelkezés alapján a vicinális utak fenntartásához az érdekelt községekre a tözmunka váltsá- gon és útadón felül még külön készpénzbeni hozzájárulás is kiróható lenne, a törvény- hatóság ezzel a felhatalmazással ezidőszerint nem él és külön készpénzbeni hozzájárulást a községekre nem ró ki. 8. Tudomásul veszi a törvényhatósági bizottság, hogy a bekötő utak 1930—1932 évekre előirányzott programmra 273 bgy. v 21800 ikt. 1930 sz. határozatában részletezett anyagi körülményei miatt az 1933 évben nem folytatható. 9. A fentiekben meghozott határozatoknak indokai a költségelőirányzatban is részletesen fel lévén sorolva, azoknak további külön indoklására szükség nincs és 211
