Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)
1932-10-17 / 43. szám
várm. pótadó utáni késedelmi kamatok jövedelmét 1000-1000 P-vel emeli a múlt évi előirányzathoz képest. A vármegyei hivatalos lap előfizetési és hirdetési dijait az 1932. évi 3976 P-ős előirányzattal szemben 1933. évre csak 2900 P-ben állapítja meg a várm. törvényhatósági bizottság, mert a hivatalos lap előfizetett példányainak száma az előző évekhez viszonyítva tetemesen csökkent, másrészt a hirdetési dijak jövedelme alig tesz ki valamit. A rendkivüli bevételeknél a háztartási alap terhére javadalmazott illetményeinek csökkentése folytán az 1932. év folyamán elért megtakarítás 2960 P az 1931. évi 1280 P-vel szemben. Ugyanitt van előirányozva a várm közegészségügyi ebadó alap nak az inségmunkákkal kapcsolatban felmerülő kiadásokhoz való hozzájárulása fejében 36222 P. E szerint a várm. háztartási alap 1933 évi költségvetését 259.606 P szükséglettel 70.400 P fedezettel és 189.206 P hiánnyal elfogadja és megállapítja. E hiány fedezésére a vármegyei pótadót jelöli ki. A ki vetés azonban csak akkor történhetik meg, ha Belügyminiszter ur a kiadások és bevételek összegét végérvényesen megállapította. II. fejezet. Nyugdíj-költségvetés. A törvényhatósági bizottság a várm nyugdíjalap szükségletét az 1932. évi 467 402 P-vel szemben az 1933. évre 443.025 P-ben állapítja meg. A szükséglet csökken tehát 24.377 P-vel. A szükséglet a költségvetéshez csatolt kimutatás alapján lett megállapítva. A kimutatásban az ellátási dijak egész évre az 5000/931, 7000/931 és 3000/932 M. E. sz rendeletekkel előirt százalékokkal csökkentett mérvben vannak felvéve. Az előirányzat a tényleges szükség- ségletnek megfelelően történt, az időközi nyugdíjazásokra csak annyiban lett hitel felvéve, hogy a kimutatásban külön vannak felvéve azok a tényleges szolgálatban levő vármegyei és községi alkalmazottak, kik 35, illetve 40 szolgálati idejüket, vagy 65 életkorukat 1932. év végéig betöltik és igy nyugdijazandók lesznek. A várm. nyugdíjalap készpénzfeleslege a várm. pótadónak lanyha befizetése miatt teljesen felhasználtattak. Minthogy pedig ez év első felében az alapnak pótadó jövedelme alig van úgy, hogy a havonkint előálló szükségleteit csak kölcsönök felvételeivel tudja fedezni. E kölcsönök kamatterheinek fedezésére a törvényhatósági bizottság 8.500 P hitelt állapit meg. A törvényhatósági bizottság a fentebb felsorolt szükségletekre fedezetül ki jelöli: Az 1. rovaton a vármegyei és községi alkalmazottak fizetése (havidija, havibére) után levont és az illetménycsökkentések miatt előreláthatólag 11.500 P-t kitevő nyugij- járulékokat. A csökkenés tehát 1.000 P. A 2. rovaton kamatjövedelem címén a törvényhatósági bizottság nem irányoz elő semmit, mert az alapoknak gyümölcsöző készpénzfeleslegei már nincsenek. Az 5. rovaton a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok illetményei után levont és előreláthatólag 21.072 P-t kitevő általános kereseti adót, mely azért lett 10.428 P vei kevesebb, mert az illetmények és ellátási dijak csökkentve lettek és azért is, mert a községi alkalmazottak illetményeinek központi számfejtése megszűnt és igy ezek a kereseti adók az érdekelt községeket illetik meg. A 6 rovaton az ellátási dijak csökkentése folytán az 1932. év folyamán elért megtakarítást a törvényhatósági bizottság az 1933. évre nem veszi fel a költségvetésbe, mert az az 1932. év folyamán teljesen felhasználtatott. Ugyanis a folyó évben csak 8 nyugdíjas, illetve özvegy halt meg, ezzel szemben 25 uj nyugdíjazás történt és igy a természetes apadás utján elért megtakarítás az újabb nyugdijszükség- leteket nem fedezte. A törvényhatósági bizottság az egyesített várm. nyugdíjalap 1933. évi költség- vetését e szerint. 443 025 P szükséglettel 32.572 P fedezettel és 410.453 P hiánnyal állapítja meg, melynek fedezésére a várme gyei pótadót jelöli meg. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha Belügy miniszter ur a kiadások végösszegét végérvényesen megállapította. 197
