Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)
1932-05-10 / 19. szám
Berbekucz Jánosné segélyezésére 100 P. 4. Endrőd-ugari körnek 300 P. .5 Körös- ladányi Stefániának 500 P. 6. ujkigyósi Stefániának 250 P. 7. Békéscsabai Kereskedelmi Csarnoknak 1500 P. 8. szarvasi Stefánia Szövetségnek 5000 P., 9. békéscsabai Szociális missziónak 500 P. A törvény- hatóság mostani ülése elé terjesztem elő a következő javaslatokat: 1. Endrődi Stefánia Szövetségnek 300 P. 2. az orosházi Ipartestületnek 1000 P. 3. a Honsz gyulai csoportjának 150 P. 4. az öcsödi Olvasókörnek 600 P. 5. békéscsabai ev. nőegyletnek 1000 P. 6. és a Magyar Orsz. Orvos Szövetségnek 400 P. Ennek a részletezésnek összege 55.931 pengő 80 filllér. A 70.000 pengőben előirányzott, de minden valószínűség szerint jóval kisebb összegben befolyó jövedelem terhére tehát, már az év első harmadában olyan összegű kiadások történtek, melyek a jövedelmet majdnem teljes egészében még akkor is kimentené, ha az teljes egészében befolyna. Jelentem, hogy az önkormányzati tisztviselők személyi járandóságait a m. kir. minisztériumnak 3000 — 1932. szám alatt, megjelent rendelete rövid időn belül most már harmadizben csökkentetie. Ez a csökkentés most már nemcsa1, az alacsonyabb fizetési fokozatokba beosztott tisztviselőket, hanem a magasabb fizetési fokozatokba tartozókat is érzékenyen érinti. A tisztviselői fizetések előnye a rendszerességben és állandóságban nyilvánul meg, vagyis abban, hogy a tisztviselő illetményeinek egy bizonyos időpontban való kifizetésére biztosan számithat. Ezt az előnyt kétségessé teszi a megjelent három rendbeli rendelet, mert a tisztviselőben az a biztos érzés, hogy összegszei üen megállapított illetményeit, melyeknek terhére kötelezettséget váilalt, egy bizonyos időpontban meg fogja kapni, megingott. Belátják a tisztviselők, hogy az államháztartás egyensúlya érdekében áldozatokat kell hozniok, de kívánatos lett volna, hogy a hozandó áldozat nagyságára hosszabb idővel előre figyelmeztetve legyenek, hogy kötelézettségeik vállalásánál a hiányokkal már számolhassanak. A téli nagy havazások után hirtelen beállott esőzés és az idő enyhülése a Körösök vizét rendkívüli mértékben megduzzasz- totta annyira, hogy két ízben is árvízveszély fenyegetett. Az ármentesitő társulatok előrelátó gondossága, mely arra késztette őket, hogy töltéseiket a múlt esztendőben megemeljék és a fokozott éber figyelem, mellyel a veszélyeztetett szakaszokat őriz ték, a nagyobb veszedelmet elhárította ugyan, de a belvizlevezető csatornák és a román területen a Fekete-Körösbe torkoló Tőz vizének megduzzadása igy is tekintélyes kárt okozott. Legjelentősebb volt a kár a Fekete-Körös vize által megduzasztott Tőz kiöntése következtében, melynek vizei a gyula város határában levő u. n. lokalizáló töltés gátjáig jöttek fel, amely gátat csak folytonos erősítéssel lehetett megvédeni attól, hogy azt a folytonosan emelkedő ár át ne törje. Az árvízvédekezésnél a csendőrséget, mint karhatalmat a békéscsabai X. sz. gyalogezred telefonosztagát és a gyulai kir. vámőrszakasz egyes osztagait is igénybe kellett venni. Működésűk az árvízvédelmi hatóságok munkáját nagy mértékben megkönnyítette és amidőn ezért róluk a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznem, javaslom a tek. törv. hatósági bizottságnak, hogy a parancsnokságok előtt a csendőrség, katonaság és vámőrség közreműködéséért a maga részéről is elismerését és köszönetét fejezze ki. Jelentem, hogy az ínségesek részére a kir. kormány által rendelkezésre bocsájtott összesen 133 waggon búzát megőrülve, liszt alakjában, valamint törv. hat. bizottság által a háztartási költségvetésben rendelkezésre bocsájtott 50.000 pengő összeget kiosztottam és a búza, illetve liszt kiosztá sáról szóló elszámolásomat a kir. kormánynak, mig az 50.000 P kiutalásáról és fel- használásáról szóló elszámolásomat a törv. hat. bizottságnak, annak idején be fogom mutatni. A háztartási költségvetésben rendelkezésemre álló fedezet terhére közjótékonysági célok támogatására összesen eddig 1824 P-t utaltam ki. A felsorolt adatokból megállapítható, hogy a téli munkanélküliség a munkanélkü liek nagy számához arányitva nem emésztett fel túl nagy összeget. Bár a rendelkezésre álló fedezet terhére folyamatba tett munkálatok természetszerűleg nem mozoghattak tág keretek között, mégis azzal a támogatással együtt, amit a vármegye főispánja és az egyes társadalmi egyesületek nyújtottak, elegendőnek mutatkoztak arra, hogy a legnagyobb szükséget, ha nem is teljes meg102
