Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)
1932-05-10 / 19. szám
békés—körösladányi utón levő >Büngösdi«- hid egyik ellenfalának cölöpéi részben kifordultak és a hid a medeibe zuhant. Itt teljes újjáépítés lesz szükséges. A tótkomlós— battonyai utón építendő vasbeton-hid versenytárgyalás előtt áll. A vésztői »Tói« vasbeton-hid verseny- tárgyalásra kiírandó művelete, jóváhagyás végett a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumnak lett felterjesztve. A békési Kettős-Körös hidátépitése a Körös magas vízállásának levonulása után megindul. A bekötő-utak gyanánt a múlt évben kiépült szentetornya — orosházi és csorvás—• gerendási betonutak, valamint a füzesgyarmat—karcagi és tórkomlós—békéssámsoni makadámutak felülvizsgálata előkészítés előtt áll. V. Vegyesek. A vármegyei, járási, községi ügymenet intézésében akadályok annak dacára sem fordultak elő, hogy ezek a hivatalok mun kával igen meg vannak terhelve. Sok gondot okoz a vármegye, városok és községek háztartásának zavartalan vitele, mert a költségvetésileg előirányzott bevételek nem folynak be és ennek következtében természetesen az előirányzott kiadások sem teljesíthetők. A költségvetések végrehajtását a legnagyobb szigorúsággal ellenőrzőm és az eljárásom miatt itt-ott emelt, megértésről nem tanúskodó panaszok nem fognak megingatni abban a meggyőződésemben, hogy a mai viszonyok között, a felettes hatóságoknak a háztartások helyes és takarékos vitelének ellenőrzése elsőrendű kötelessége és hogy azért, ha az egyes helyeken tenye- gető csőd bekövetkezik a felettes hatóságot felelősség terheli. Mindent el fogok követni tehát a jövőben is a feltétlenül nem szükséges kiadások mellőzésére, meggyőződésem szerint felesleges kölcsönök biztosításának megakadályozása és általában minden vonalon a legnagyobb takarékosság elvének érvényesítése érdekében és kötelességem teljesítésében semmi, de legkevésbbé személyi érdekek gátolni nem fognak. A vármegye költségvetését illetőleg jelentem, hogy bár értesülésem szerint az ország összes vármegyéi között Békésvár- raegye költségvetése veszi a hiányok fedezésére a legkisebb %'u pótadót igénybe, ami azt is jelenti, hogy szükségletei az adózó polgárok teherviselő képességére való tekintettel takarékosan állapíttattak meg, mégis eddig a legszükségesebb kiadásokat zavartalanul tadtam utalványozei. Jelentenem kell azonban azt is, hogy az előirányzott bevételek alig folynak be és ennek következtében, hogy a nyugdíjasok május havi, az esedékes lakbérek miatt nagyobb összegű illetményeit utalványozni tudjam, 16000 pengőt a vármegyei ebadó alapból kellett kölcsön vennem. Számításom szerint ez az ösz- szeg augusztus hó folyamán visszafizethető lesz. A kölcsön tudomásul vételét különben a tárgysorozat egyik pontja alatt külön is kérem. Itt említem meg, hogy a múlt év tapasztalatai alapján a költségvetésekben előirányzott bevételek 20°/0-ára nem lehet számítani, ezért tehát azoknál a kiadási tételeknél, ahol ez lehetséges, ezt a körülményt számításba vettem. Jelentem, hogy a ^Budapesti Közlöny« 1932. évi március hó 22-iki számában megjelent a m. kir. minisztériumnak a vármegyék és községek háztartására vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek módosításáról kiadott 1810 - 1932. sz. rendelete. Ez a kormányrendelet az alábbi intézkedéseket tartalmazza : 1 A vármegyei háztartási költségvetés hiányát az 1932. évi január hó 1-től kezdődőig, vármegyei pótadóból kell} fedezni, amelynek kivetési kulcsát a törvényhatóság évi költségvetései alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőig állapítja meg és annak a megállapított kulcs szerinti kivetése, beszedése az együttesen kezelt adók keretében történik. 2 Az egyesitett vármegyei nyugdíjalap hiányának fedezéséhez a megyei varosok közönsége is köteles hozzájárulni. 3 Az 1932. év április hó 1 -ével megszűnt a »községi alkalmazottak fizetési alapja* vagyis ettől az időponttól kezdve a községi alkalmazottak közvetlenül a községektől kapják illetményeiket. 4 A községi alkalmazottak fizetési alapja helyett létesíti a rendelet, a »Községek segélyezési alap«-ját. Ebbe a segélyezési alapba utalja be a belügyminiszter azokat a segélyeket, amelyeket az 1929. évi II. t. c. 2. §-a alapján állapit meg, továbbá azokat az összegeket, amelyeket a belügyminiszter az állami költségvetésben e célra 100
