Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)
1932-02-23 / 7. szám
nck következtében a nyári kereseteit már felélt munkás lakosság túlnyomó része hatósági segítségre van utalva. A tavalyi időszakban az iparosság körében kimondott inség nem volt észlelhető. Ezidén azonban az ipari munkákkal foglalkozó lakosság, kü lönösen ezek között az önálló kisiparosok, — és az ipari segédmunkások, — igen nehéz helyzetbe kerültek. Ezekre az ínségesekre tekintettel, a törvényhatósági bizottság felirattal fordult a kir. kormányhoz és kérte ipari inségmunkák teremtését, vagy pedig azt, hogy a rendelkezésre bocsájtott inséggabonát, az ipari lakosság azon a kedvezményes áron vehesse át, amelyen ez a gabona a vármegye rendelkezésére bo- csájtatott. Erre a feliratra megérkezett a válasz, mely azt tartalmazza, hogy ipari inségmunkák teremtésére, — miután az nyers anyagok beszerzésének szükségessége miatt nagy összegeket igényelne, — kellő fedezet nem áll rendelkezésre, — mig a kedvezményes gabona juttatását a kir. kor inány kifejezetten nem engedélyezte, hanem arra utasított, hogy az Ínséges iparosság foglalkoztatását a könnyebb inségmunkák keretén belül igyekezzék a hatóság megoldani. A törvényhatóság területén levő ösz- szesen 28 község terhén, az 1931. évi december hó 31-iki állapot szerint a községi alkalmazottak fizetési alapjához való hozzájárulás hátralékos összege: 304.208 P. Ez egy olyan hatalmas összeg, amelyet a törvényhatóság állandóan nem nélkülözhet, miért is intézkednem kellett olyan értelemben, hogy 1932 évi január hó 1-től kez- dődőleg, csak azon községek alkalmazottai részére utalom az egyes hónapokra esedékes illetményeket, mely községek, ha hátralékaikat nem is, — de az arra a hónapra esedékes illetményekkel egyenlő összegű hozzájárulást tényleg befizetik. Ennek az intézkedésnek következménye az, hogy január hónapra az esedékes illet menyeket minden község beszállította és igy minden község alkalmazottainak fizetését több-kevesebb késedelemmel, folyósíthattam is, mig február hónapban az illetményeket csak egy község nem fizette be és igy csak ezen egy község alkalmazottainak fizetését nem folyósíthattam. Módomban lenne ezen község alkalmazottai részére is kiutalni járandóságait azon összegekből, amelyeket a rendezettebb viszonyok között élő községek már befizettek, de egy ilyen intézkedés azzal a következménnyel járna, hogy később a rendesen fizető községek alkalmazottainak illetményeit sem tudnám folyósítani, — ami pedig ezekkel szemben nem lenne méltányos eljárás. Meggyőződésem különben, hogy amennyiben már kiadott intézkedéseimhez szigorúan és következetesen ragaszkodni fogok, úgy a községek kötelezettségeiknek igyekezni fognak rendes időben eleget tenni és fennakadás a jövőben nem lesz. A vármegye központjának és a főszolgabírói hivataloknak 1931. évi ügyforgalmáról statisztikát készítettem, melynek adatai a következők : Beérkezett az alispáni iktatóba 10804 darab, közigazgatási bizottsági iktatóba: 2477 darab, kihágási iktatóba : 695 darab, központi választmányi iktatóba: 29 darab, mely ügyekben összesen, alszámozás szerint 42666 intézkedés történt. — A vármegyei árvaszékhez, ahol néni alszámozás szerint történik az iktatás, összesen beérkezett 29100 darab. A vármegye 6 főszolgabírói hivatalához iktatókönyv szerint beérkezett összesen 39421 darab ügy, melyekben alszámozás szerint összesen 73061 intézkedés történt. Jelentem a tek. törvényhatósági bizottságnak, hogy a múlt hónapban jelent meg a 9100/1931. sz. M. E. rendelet, amely a gyakorlati közigazgatási vizsgáról szól. A gyakorlati közigazgatási vizsgát már az 1929. évi XXX. t.-c, 66. §-a rendszeresítette s 1 pontjában kimondotta, hogy a IX. vagy ennél magasabb fizetési osztályba sorozott közigazgatási állásra csak az alkalmazható, aki az előirt elméleti képzettségen felül, a gyakorlatti közigazgatási vizsgát is s kérésén kiállotta. A gyakorlati közigazgatási vizsgára csak az bocsájtható, aki a megkívánt elméleti képesítés -megszerzése után, a közigazgatási szolgálatban legalább 3 évi gyakorlatot eltöltött. A fentebb említett rendelet a gyakorlati vizsga bizottságának összetételét, a vizsgára bocsájtás feltételeit, a vizsgálat anyagát, stb. szabályozza. Meg kell emlékeznem erről a rendeletről és a tek. Törvényhatósági Bizottság tagjainak figyelmét fel kívánom hívni erre a rendeletre, meiv fogalmat nyújt arról, hogy mit keli teljesi47
