Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)
1932-02-23 / 7. szám
értékkel kamatmentes, illetve jutalékos hitel mellett beszeztetett. A Szarvasmarhatenyésztő Egyesület kebelében működő orosházi kisgazdák abpesti tenyészállat vásárra 21 darab, Orosházán március hó 13-án megtartandó bikavásárra pedig 106 darab tenyészbikát jelentettek be; a bejelentett tenyészbikák megvizsgáltattak, az anyag átlagon felüli, s a kiválasztottak kifogástalan konditióban és gondozásban vannak. A jószág állomány telelése ellen panasz nem érkezett be, a meglevő takarmánykészlet, ha szűkösen is, de elegendő lesz. A vármegye gazdaközönsége fölöslegéből nagyobb mennyiségű szalmát adott el métermázsánként 0.80—1 pengős áron; az eladott szalma egyrészének szállítása Svájcba történik, ezen szállítás jelenleg is folyamatban van. b) Állategészségügy. Az állategészségügyi viszonyok a múlt közgyűlés óta lefolyt időszakban kielégitőek voltak, mert hivatalból jelentendő ragadós állatbetegségek csak kevés számban merültek tel és pedig a lépfene 4, a veszettség 1, a lórühkór 1 és a sertéspestis 2 községben állapíttatott meg szórványosan, tömegesebb elhullási veszteségek nélkül. A téli istállózás alatt esetleg lappangó ragadós állatbetegségek felderítésére a m. kir. földrnivelésügyi miniszter ur 77.473 — 1931. számú rendeletével a haszonállatoknak tavaszi vizsgálatát és összeírását elrendelte, az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. A m. kir. földrnivelésügyi miniszter ur a hosszabb idő óta üresedésben levő békéscsabai városi m. kir. állatorvosi állásra dr vitéz Fazekas Miklós m. kir. állatorvost Csongrádról Békéscsabára helyezte át. A vármegye állategészségügyének 1931 évre vonatkozó fontosabb adatait az alábbiakban foglalom össze : A vármegve területén az 1931 évben 1 törvényhatósági és 6 járási m. kir. állatorvos és 24 helyhatósági állatorvos működött, továbbá 16 magánállatorvos volt letelepedve. A vasúti marharakodó állomásokról 2438 vasúti kocsiban 4650 szarvasmerha, 1073 szopós borjú, 567 ló, 4370 juh, 49128 hízott sertés, 20949 sovány sertés, 3775 süldő és 2510 malac szállíttatott el, melyek közül 1354 szarvasmarha, 69 ló, 2832 juh és 2867 hízott sertés külföldre vitetett ki. Közfogyasztásra a vágóhidakon 4202 szarvasmarha, 12.260 szopós borjú, 5 bivaly, 14 530 juh, 2644 bárány, 35 kecske, 6 gödölye, 28.669 sertés, 283 malac és 278 ló vágatott le, melyek közül emberi élelemre alkalmatlannak találtatott és elkoboztatott 107 szarvasmarha, 16 borjú, 1 bivaly, 10 juh, 1 bárány, 99 sertés és 4 ló. Lóhusfo- gyasztás Békéscsaba megyei városban, továbbá Békés és Orosháza községekben volt. A ragadós állatbetegségek közül az 1931 évben: Lépfene-. 19 községben lépett tel, megbetegedett 1 ló, 49 szarvasmarha, 13 juh és 2 sertés, melyek valamennyien elpusztultak, Veszettség: 15 községben, 30 kutyán állapíttatott meg, veszett eb marása következtében 1 macska és 1 sertés hullott el. Ragadós száj- és körömfájás: 1 községben merült fel, megbetegedett 98 szarvasmarha, melyek mind meggyógyultak. Iparszerei hólyagos kiütés : 3 községben 9 lovon észleltetett, melyek gyógyultak. Rnhkórban: 11 községben 23 ló és 90 juh betegedett meg, melyek közül 23 ló és 22 juh gyógyult, 7 juh elhullott, 61 juh gedig levágatott. Sertésorbánc: 11 községben lépett fel, megbetegedett 718 sertés, elhullott 478, gyógyult 233, leöletett 7 sertés. Sertéspestis : 25 községben állapíttatott meg, megbetegedett 9464, gyógyult 2283, elhullott 6807, leöletett 303 sertés és 1932. évre 71 beteg sertés maradt. Védőoltásban lépfene ellen 14.653 szarvasmarha, 25.240 juh és 2407 ló, ser- cegőüszök ellen 365 szarvasmarha, sertésorbánc ellen 30.379 sertés és sertéspestis ellen 19.980 sertés részesült. IV. Közlekedés. A január elején volt hóviharok által a törvényhatósági és vicinális utak forgalmában okozott akadályokat a hivatal inség munkával tálvolitotta el. Éhez 1652 kézi napszámra volt szükség, 2479 P költséggel. 1932. évi törvényhatósági fenntartási fedanyag szétfuvarozására községenként 45
