Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-01-31 / 4. szám
Telekkönyvi betétszerkesztés. A telekkönyvi betétszerkesztés foganatba vételét a gyulai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén levő Gyula m. városra és Kétegyháza, Doboz és Gyulavári községekre a m. kir. Igazságügyminiszter Ur 29.620—1930. I. M. III. sz. rendeletével, az 1886. évi XXIX., 1889. évi XXXVIII., az 1891. évi XVI. és az 1912. évi VII. törvénycikkek értelmében elrendelte. Árvízvédekezés. Az Alsó-Fehér-Kö- rösi-Ármentesitő-Társulat, tekintettel a román területről (Ant) közölt magas vízállásra, az árvédekezési intézkedéseket folyamatba tette. A közúti fütermésnek mikénti hasznosítása. A törvényhatósági utak füter- mése bizonyos részben illetményképpen az úti személyzetet illeti meg. Az volt a szokás, hogy az úti személyzet, (utkaparók) a nekik járó közút megfelelő részén termett füvet legeltetésre, vagy kaszálásra haszonbérbe adták, többnyire az utmenti földtulajdonosoknak. Ez az eljárás — ami különösen a legeltetésre való bérbeadást illeti, — törvénybe ütközik, mert az útügyi törvény szerint, a közutakon a legeltetés kihágás terhe alatt tilos. De egyébként is állandóan visszatérő panaszok és kellemetlenségek voltak emiatt a földtulajdonosok és az utkaparók között. Hogy ez a folyton visszatérő kellemetlenség megszűnjék és a földtulajdonosok a jövőben emiatt minden esetleges differenciáktól mentve legyenek, a vármegye alispánja rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta, hogy az úti személyzet az őt egyébként illetményszerüen megillető fü- termést, akár legeltetésre, akár kaszálásra bérbeadja. Az úti személyzet a fütermést csak saját maga kaszáltathatja és a már beszedett fütermést értékesítheti. Köztisztasági és egészségügyi rendelkezések szemelőtt tartása. A m. kir. Belügyminiszter Ur felhívja a hatóságokat, hogy a 250.000—1929. B. M. sz. rendelet 54. §-ának 6-ik bekezdésében foglalt rendelkezéseket a közönséggel pontosan tartassák meg, illetve azoknak megtartását szigorúan ellenőrizzék. Ugyanis az utóbbi időben nálunk megfordult idegenek — a tisztaságnak és rendnek egyébkénti elismerése mellett — nem egyszer megütköztek afölött, hogy a közönség körében, a köpködés szokása rendkívül elterjedt és az utcák és nyilvános helyiségek ennek az Ízléstelenségnek feltűnő nyomait viselik. Ragadós állatbetegségek: Veszettség: Békéscsaba, Endrőd, Kondoros, Körösladány, Szarvas, Szeghalom. Juhhimlö: Füzesgyarmat. ‘dühkor: Békés (ló), Békéscsaba (juh), Endrőd (juhj. Sertésorbánc: Doboz, Köröstarcsa. Sertéspestis: Endrőd, Füzesgyarmat Baromfikolera: Szeghalom, Vésztő. Nyomatott a Kultúra Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság nyomdájában Gyulán, 1931. — 38 —
