Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-12-16 / 54. szám
felülvizsgálatot is teljesíteni fogja. A kondoros-endrőd-mezőtéri útépítés földmunkálata Endrőd és Kondoros községek közötti részen folyamatban van. Ameny- nyiben az időjárás kedvez, az építési munkák nem fognak szünetelni. Ezen munkánál 300 ember kap felváltva 10—12 napi munkát. Napi keresetük átlagosan 2.50 P. Elkészültek a hunyatelepi bekötő ut tervei és a közigazgatási bejárás is megtartatott. A jövő évben végrehajtandó munkák előkészítése, tervezése folyamatban van. Nevezetesen elkészített tervek állanak rendelkezésre a békési Kettős Köröshid, a tótkornlós-battonyai utón újjáépítendő Szárazéri hid, a gyulai u. n. Vásártérszéli utca kiépítésére, tervezés alatt áll a vésztői u. n. Tói hid építése. A vármegye 1932. évi közúti költségelőirányzatának a kereskedelemügyi minisztérium kiküldötteivel való átvizsgálása megtörtént. Az eredmény viszonylag kedvező, amennyiben a makadam utak részben hengerléssel, részben foltozással való fenntartására 252.000 P. minden bizonnyal rendelkezésre fog áliani, mert a bizottság ezen összeget I. rendű kiadásnak minősítette. V. Vegyesek. A közigazgatás menete általában zavartalannak mondható. A hivatali teendők napról-napra szaporodnak ugyan, de a közigazgatási alkalmazottak szorgalommal és ha szükséges, a hivatalos órákat meghosszabbítva látják el teendőiket. Jelentem, hogy az elmúlt időszakban Békéscsaba város és az orosházi járás községeinek, ügy, pénz és vagyonkezelését vizsgáltam meg és ezen vizsgálatokkal kapcsolatban éppen úgy, mint az előző időszakban teljesített vizsgálataimról is, általában kedvező tapasztalatokról számolhatunk be. Ahol kifogások merültek fel ott intézkedtem azok okainak elhárításáról. A gazdasági viszonyok általános leromlása Békésvármegyében is érezteti hatását, általános pangást idéz elő, mely lassanként a társadalom minden rétegére kiterjed. A mezőgazdasági és földmunkásságnak a téli időszakra várható nehéz helyzetéről még a múlt rendes közgyűléshez szóló jelentésemben említést tettem. Sajnos ez a nehéz helyzet azóta be is következett és elérkezett az ideje annak, hogy hatóságok és társadalom minden erejük lattba vetésével igyekezzenek ezen önhibáján kívül bajba jutott osztály segítésére. Kedvezőtlen a helyzete a gazdatársadalomnak is. A gabona árak az elmúlt hónapokban lassan és fokozatosan emelkedtek ugyan, de ennek a gazdatársadalom tekintélyes része kevés hasznát vette, mert gabonafeleslegeit az előbbi hónapok alacsonyabb árfolyamai mellett, már túlnyomó részben értékesítette. Viszont a búza árának emelkedésével ellentétben az állatárak erős csökkenést mutatnak és a gazdatársadalom, mely kötetezettségeinek teljesítésénél felesleges állatállományának a téli hónapokban való értékesítését tervezte, elkedvetlenedve kénytelen megállapítani, hogy számításaiban ezen a téren is csalódott. Napról-napra kedvezőtlenebbül alakul az iparosok és kereskedők helyzete is. Ami természetes következménye a többi társadalmi osztályok elszegényedésének. A gazdasági és ipari munkásság, valamint a gazdatársadalom megrendeléseit, vásárlásait már régebben a legszűkebb mértékre volt kénytelen szorítani, minek következtében az ipar és kereskedelem csak az értelmiségi osztályok köréhez tartozókkal számolhatott. Ezen osztálynak szabad kereseti foglalkozású része azonban bevételeit nagyrészt szintén elveszítette, a fix fizetésű osztályok jövedelme pedig szintén lényeges mérvben csökkent, miért is ezekre az ipar és kereskedelem foglalkoztatásnál, mint komoly tényezőkre, most már számolni alig lehet. Minden társadalmi osztálynak tehát van oka panaszra, de ezek között kétségtelenül legjogosabban a munkás társadalom — 355
