Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-10-24 / 45. szám
előirányozva. Itt a szükséglet az 1931. évihez képest csökkent 800 P.-vel. A hivatalos helyiségek bére címén a IV. rovaton az eddigi 960 P. bér 2700 pengőre emelkedett, mert a szarvasi fő- szolgabiróság 1931. május 1-én uj helyiségbe volt kénytelen költözni és ennek bére az 1931. évi 71.780—111. B. M. sz. rendelettel jóváhagyott 73. bgy. ad. 525/1 —1931. sz. határozattal 2700 P.- ben lett megállapítva. Az V. irodai költségek rovaton a múlt évi 35.900 P.-vel szemben a szükségletet 32.700 P.-ben állapítjuk meg. A csökkenés 3200 P. A három évi számadási eredmény átlagával szemben az előirányzat azért nagyobb 2190 P.-vel, mert 1928. évben, valamint 1929. év első felében a főispáni távirati és távbeszélő költségek még nem a vármegyét terhelték, illetve az 1929. első félévi főispáni távirati és távbeszélő költségek csak 1931. évben számoltattak el a vármegye terhére Belügyminiszter urnák az 1931. évi költségvetést jóváhagyó 220.554—1930. 111. sz. rendelet alapján. A levéldij átalány előirányzata megfelel a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur által 46.953 1928. K. M. sz. rendeletével havi 971 pengő 31 fillérben megállapított havi átalány évi összegének. A papiros és egyéb irodai szerek szükségletét változatlanul 7000 P.-ben irányoztuk elő, bár az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az összeg a legnagyobb takarékosság mellett sem elegendő. A távbeszélő előfizetési, kapcsolási és vonalfenntartási költségek eddig a IX. különféle kiadások rovaton volt előirányozva és Belügyminiszter urnák 220.554—1930. 111. sz. rendelete alapján lettek ide áthozva. A szükséglet csökkent e címen 400 P.-vel. A nyomtatvány szükséglet 1500 P.-vel csökkent, mert a kisebb meny- nyiségben szükséges nyomtatványokat a vm. alispánja a házi kőnyomdán fogja előállittatni. Hir és szaklapok előirányzata azért csökken 800 P.-vel, mert a vármegye jövőben csak a feltétlenül szükséges szaklapokat fogja járatni. A törvényhatósági bizottság a kőnyomda költségeit 200 P.-vel csökkenti, mert a szükséglet az előző években sem haladta meg az előirányzott összeget. A fűtési és világítási költségek című VI. rovaton az előirányzat 3000 P.-vel csökkent, mert a hazai szén fűtésére való fokozatos áttérés folytán a fűtési költségek apadtak. A Vll/a utiátalányok rovaton a törvényhatósági bizottság az előirányzatot változatlanul az 1931. évre felvett ösz- szegben hagyja meg. A VlI/b. napidijak és útiköltségek rovaton az 1931. évre megállapított 15.000 P.-nél 1000 P.-vel kisebb ösz- szegben állapítja meg a szükségletet azért, mert egyrészt a 7100, illetve 7600 —1930. M. E. sz. rendeletekkel a napidijakat a kormány leszállította, másrészt a törvényhatósági bizottság minden rovaton a lehetőségig le kívánja szállítani a szükségletet. A Vili. Épületek fenntartása rovaton a törvényhatósági bizottság 6500 P.-őt irányoz elő az 1931. évi 7800 P.-vel szemben. A csökkenés e rovaton 1300 P., még pedig leszállította a kisebb javítási költségekre felvett összeget 1000 P.-vel, a szenygödörtisztitási költségeket pedig 300 P.-vel. A tüzbiztositási költségeket, kéményseprési dijakat és az adókra felvett összegeket leszállítani nem lehet, mert részben szerződésen, szabályrendeleten, illetve kivetésen alapszanak. A IX. különféle kiadások rovat előirányzatát a törvényhatósági bizottság az 1931. évi 51.702 P.-vel szemben 37.149 pengőben állapítja meg. A szükségletet tehát 14.553 P.-vel csökkentette. A vm. tisztviselők részére az 1929. évi XXX. t.-c. 69. §-a alapján járó személyi pótlékok szükségletét a költségve— 291
