Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)

1931-09-25 / 40. szám

folyó év tapasztalatai alapján nem tehetek javaslatot. A lakosság panasza állandó abban a tekintetben, hogy a magas adókat már nem bírják és tény az, hogy akivetett adókat nem fizetik be. Teljesen hiábavaló­nak látszik tehát a költségvetésekbe to­vábbi fedezetet előirányozni, mert ezek az összegek tényleg úgy sem állanak rendel­kezésre. Csak a kormány segítségében és támogatásában lehet tehát bíznunk, csak innen várhatjuk az elénk tornyosuló nehéz feladat megoldásához szükséges eszközö­ket. Mikor azonban a kormány támogatá- sábán reménykedünk, számításba kell venni, hogy országos átlagban Békésvármegye ter­més eredményei kedvezőek, sőt az ország egyes vidékeinek eredményeihez viszonyítva kiválóak is. Erről a királyi kormány tudomás­sal birs az eddigi jelekből ugylátom a hely­zetet, hogy Békésvármegyét, mint olyan vidé­két az országnak, ahol kedvező termésered­mények voltak, a királyi kormány inség- munkák és akció szempontjából nem veszi különösképpen számításba. A vármegye vezetőségére fog hárulni az a nehéz feladat, hogy a való helyzetet liiven feltárva, a kialakult nézetet megváltoztassuk és jelentős segítséget eszközöljünk kí. Ez időszakban, melyről jelentésem szól, a vármegye békési, gyomai és szeghalmi járásainak főszolgabírói hivatalát, valamint e járásokhoz tartozó községek ügyintézését, pénz és vagyonkezelését vizsgáltam meg. Az észlelt hiányokat eljárás tárgyává tettem. Hátra van még a két megyei város és há­rom járás vizsgálata, ami elég nehéz fel­adat, mert hivatalomat úgyszólván órákra is nehezen tudom elhagyni. Ennek dacára előirt kötelességemnek meg fogok felelni. Jelentem a tek. törvényhatósági bizott­ságnak, hogy Pálffy Béla apát, szenfetornyai plébános, a törvényhatóságnak több éven át volt kiváló, nagy szónoki képességű tagja, váratlanul elhunyt. Kis plébániájának osz­tatlan szereíete kisérte a nagylelkű embert utolsó pihenőjére, mely szertartáson részt- vettem és a sírra a törvényhatóság nevé­ben koszorút helyeztem. Súlyos veszteség érte a törv. hat. bi­zottságot Körber Tivadar főgimnáziumi igazgató halálával, aki szintén hosszú ideig volt a törv. hat. bizottságnak komoly tisz­teletreméltó tagja. A temetésen a várme­gyét képviseltettem és a sírra koszorút he­lyeztettem. Mély részvéttel kell továbbá megemlékeznem Vajda Jenő, Lilinger Ist­ván, Fábián György, valamint Schauer Gyula kétegyházi községi vezető jegyző, törv. hat. biz. tagok elhunytáról is. Az el­hunyt törv. hat. bizottsági tagok helyére a sorrendben következő bizottsági tagok be­hívása iránt intézkedtem. Kérem jelentésem tudomásul vételét. Gyula, 1931. szeptember 25. Dr. Márky Barna alispán. — 273 —

Next

/
Thumbnails
Contents