Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-09-25 / 40. szám
tőnek volt mondható, mert a különböző gazdasági munkáknál, továbbá az aratási és cséplési munkáknál elhelyezkedtek, jelenleg pedig nagyrészük a kukorica töréssel van elfoglalva. Napszámbérek átlagban : május havában férfi 2 P 10 fill. nő 1 P. 10 fill. junius „ „ 2 „ 30 „ „1 „ 50 „ július „ „ 3-3 „ 80 „ „ 2 „ 70 „ augusztus,, „ 2.30-2.50 P. „ 150-1.80 P. Az orosházi járásban és Köröstarcsa község területére a földm. minisztérium a gazdák kérelmére a legkisebb napszámbér megállapítását elrendelte, ami meg is történt ; a többi helyről kérelem nem adatott be. A m. kir. földm. minisztérium Vésztő földmivelő munkásegylet részére 110, a gyulai Józsefvárosi földmivelő olvasókör részére 153 kötetes gazdasági népkönyvtárt, a füzesgyarmati gazdakör-népház részére 8000 P. államsegélyt, a gerendási kisgazdák egyletének népházára 6000 P. állam- kölcsönt, az endrődi nagylaposi olvasókör népház részére 2000 P. ál lám kölcsönt, a gyulai Józsefvárosi olvasókör részére 5000 pengő államsegélyt és 5000 P. áilamköl- csönt, a délmagyarországi baromfi, galamb és nyultenyésztő egyesület kiadásainak részbeni fedezésére 200 P. államsegélyt, akö- rösladányi legeltető társaság részére legelő javítására és karbantartására 900 P. kölcsönt és 900 P. államsegélyt engedélyezett, illetve kiutalt. A vármegyében az 1930 31. költségvetési évben 33 darab tenyészsertés 5580 pengő, 69 darab tenyész szarvasmarha 72.035 P. értékkel jutalékos hitel igénybevétele mellett, a vm. m. kir. gazdasági felügyelőség utján beszereztetett. Külemi törzskönyvi birálat Orosházán, környékén és Kétegyházán volt, hol 69 darab pirostarka tehén, utóbbi helyen 33 drb magyartehén és 2 drb magyarbika lett elbírálva, illetve törzskönyvezve. A legelők a száraz időjárás miatt általában igen gyengék voltak, a közbejött esőre kissé kizöldültek ugyan, azonban kielégítő és megfelelő táplálékot nem nyújtottak, a jószágállomány egyrészét a gazdák, közbe lesoványodva haza is hajtották. Kerti vélemények, a nagy szárazságot véve figyelembe, aránylag elég jól fejlődtek, hozamuk kielégítő és piacra elegendő mennyiségben kerültek. Minőség ellen nincs kifogás. A burgonya szedése legtöbb helyen befejezést nyert, hozama általában igen kevés, a gumók is aprók. A vármegyei átlagtermés kát. holdanként 20 22 métermázsára tehető. A gyümölcstermés alma, körte közepes, szilva, birs jóhozamu, azonban igen sok a férges, hibás gyümölcs és igy nagyon hull, azonkívül a vihar is sok kárt tett benne. Dinnyéből úgy minőségileg, mint meny- nyiségileg jó termés volt és ez a piacon olcsósága miatt éreztette is hatását. b) Állategészségügy. Az állategészségügyi viszonyok a májusi közgyűlés óta lefolyt időszakban,Tálta- lában kielégitőek voltak, de az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva annyival kedvezőtlenebbek, mert ragadós állatbetegségek nagyobb számban léptek fel. Tömeges elhullási veszteséget csakis a sertésvész okozott, amely betegség egyes községekben igen heves alakban és nagy elterjedésben mutatkozott. A ragadós álla:betegségek közül a lép- fene 12, a veszettség 6, a ragadós száj és körömfájás 1, az ivarszervi hólyagos kiütés 1, a sertésorbánc 8 és a sertésvész 18 községben állapíttatott meg, mely betegségek közül Gyomán a sertésorbánc, Békés és Vésztő községekben a sertésvész járványosán terjedt el, mig a többi ragadós betegségek csak szórványosan merültek fel. Takonykor, juhhimlő és rühkór ezen időszakban sehol sem észlelteiéit. Az állategészségügyi szakszolgálat el— 268 —
