Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-09-25 / 40. szám
tem: A taktika első diját a gyulai versenyző csapat vezénylője, Kovács Lajos szakaszparancsnok, a másodikat dr. Horváth István békésszentandrási parancsnok, a harmadikat pedig Czinkóczky Pál mezőberényi szakaszparancsnok kapta. A 9-es kocsifecskendő első diját, a vándor dijat ismét a békésszentandrási, a második dijat a füzesgyarmati, a harmadik dijat pedig a pusz- tatöldvári versenyző csapat nyerte. A 9-es mozdonyfecskendő első diját — a vándordíját — ismét a mezőberényi csapat vitte el. E sorozatban második az öcsödi, harmadik pedig a gyulai versenyző csapat lett. Az 5-ös szerelésben az első dijat a gyulavárii, a másodikat a vésztői, a harmadikat pedig a nagyszénási versenyző csapat nyerte. Dijat kapott ezenkívül az ujkigyósi, köröstarcsai, szentetornyai, bu- csatelepi, gyopárhalmi, tótkomlósi, békéssámsoni és a kétegyházi önkéntes tüzoltó- testület versenyző csapata is. III. Közgazdaság, a) Mezőgazdaság. Az időjárás változó, szeles, közben sebes eső viharokkal, nagy meleggel, általában száraz jellegű, az utóbbi hetekben kedvező csapadék. A repce aratása, majd cséplése junius hó elő felében kezdetét vette és katasztrá- lis holdanként 370 kg. átlagterméssel befejezést is nyert. A szikes földeken a búza aratása a hirtelen jött melegek beálltával már junius 20-án, mig az általános aratás 25-én vette kezdetét. A búzák 70%-a szeles idő és sebes esők következtében megdőlt, ezáltal a földhöz közel fekvő kalászok megromlottak és egyrésziik meg is szorult; a búzában egyes helyeken még torzsgomba betegség is mutatkozott. A tavaszi kalászosok a szárazság miatt általában gyengén fejlődtek és ezen körülmény a csépléskor is igen észlelhető volt. Az aratási munkálatok minden fennakadás nélkül zavartalanul, kellő időben befejezést nyertek, dacára annak, hogy a sok dűlt gabona miatt az aratási munka az idén igen nehezen és lassan haladt. Cséplési munkálatok kellő időben megkezdődtek és azok kedvező időjárás mellett minden fennakadás nélkül befejezést nyertek; az eredmény legjobb az orosházi járásban és a leggyengébb a szeghalmi járásban. A vármegyei átlagtermés eredménye katasztrális holdanként: búzából 790 kg., rozsból 650 kg., árpából 610 kg., zabból 440 kg. Szalmatermés az árpa és zab kivételével kielégítő, úgy hogy ezen a téren is meg lehetünk elégedve. Figyelembe véve a nyári száraz időjárást, a kukorica általában jól fejlődött, szép csöveket adott, a homokosabb és szi- kesebb részeken már julius havában érni kezdett: az idén különben szokatlanul korán beköszöntött érése úgy, hogy töréséhez augusztus hó második felében már hozzáfogtak. A tengeriben és cirokban augusztus hó elején átvonuló zivatar, jég és sebes eső nagyobb károkat okozott. Békés- szentandráson, mely tovább haladva Kon- doros-Gyoma irányában megtépázta a tengeri leveleit ugyannyira, hogy egyes helyeken csak a csupasz szár maradt; termése katasztrális holdanként megyei átlagban szemesen 820 kg. A takarmány és cukorrépa a nyár folyamán gyengén fejlődött; az utóbbi esőzés némileg helyrehozta és úgyszólván most van fejlődésben. Terméshozama mostani időszakban kát. holdanként megyei átlagban 106 métermázsára tehető. Szálas takarmánynemüek termése általában igen kevés, a nagy szárazságot nagyon sínylette; ezen a téren a gazdáknak a téli takarmányozás igen sok gondot fog okozni, ha csak nem lesz kedvező, hosszú Ősz. A mezőgazdasági munkások munkaalkalma az elmúlt négy hónap alatt kielégi— 267 —
