Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-09-19 / 39. szám
A vármegye közönségének hozzájárulásából terheli: az I. Háztartási költségvetésből a megyei városokat és községeket 4.405,844 P. 83 fill. adóalap után 221.377 pengő hozzájárulás, vagyis az adóalap 5-02%-a; a II. Nyugdijköltségvetésből csak a községeket 3,134.569 P. 31 fillér adóalap után 408.702 P. hozzájárulás, vagyis az adóalap 13-04%-a, összesen tehát 18‘06 százaléka. A vármegyei hozzájárulás az 1931. évre a háztartási alapnál 7 05° 0, a nyugdíjalapnál 12*57%, vagyis összesen 19*62°/0 volt; ezek szerint a vármegyei hozzájárulás az 1932. évben 1’56%-kal csökken. Az 1930. évi adók összege volt 4.594,379 P. 38 fill. (csak a községekben 3.235,192 P. 46 fill.). A csökkenés tehát 188.534 P. 55 fill. (a községekben 100.623 pengő 25 fillér). E csökkenés a hozzájárulást a háztartási alapnál 0'20%-kal, a nyugdíjalapnál pedig 0'41%-kal, összesen tehát 0'61%-kal emeli. Indokolás: Mielőtt Törvényhatóságomnak most közzétett 1932. évi költségvetés részletes indokolását előadnám, a gazdasági szempontok — azt hiszem — még egy esetben sem állították a törvényhatóság első tisztviselőjét oly nehéz helyzetbe, mint a jelen esetben saját személyemet. A költségvetés összeállítása a mai időkben nem egy egyszerű pénzügyi esemény, hanem egy nagy kérdés, mely hivatva van az autonóm testületek háztartási egyensúlyának szilárd bázisát megteremteni és amellett az adózó polgárok adóterheit a lehetőségig csökkenteni. A jövedelmek és kiadások között szükséges egyensúly helyreállítását egyszerű mechanikai művelettel könnyen meg lehet csinálni, dehogy egyrészt a gazdasági és kulturális fejlődést is meg lehessen tartani és másrészt az adózóknak már is tulmér- tékben igénybevett anyagi ereje ismét megerősödhessék és hogy amellett a közigazgatásunk se legyen olyan, amely teljesen primitiv állapotokhoz van mérve, ezek a főelvek vezettek akkor, amikor olyan költségvetést szándékoztam előterjeszteni, amilyenre szükség van ahoz, hogy az adózók további erőkifejtése ne fokoztassék és amellett a gazdasági és kulturális fejlődés is biztosítható legyen. Az itt bemutatott költségvetésnek szorosan a háztartásra vonatkozó része az előző 1931. évvel szemben a következőkben módosul: Az 1931. évben a szükséglet volt: 399.089 P, a fedezet pedig 75.006 P., vagyis a fedezetlen hiány 324.083 P., amely hiány a vármegye közönségének hozzájárulásából és pedig 7’05%-os kulcs mellett lett fedezve. Ezzel szemben az 1932. évben a szükséglet 310.918 P., a fedezet 89.541 P. és igy a hiány 221.377 P., amely hiány a vm. közönségének 5-02°0-os hozzájárulásából lesz fedezve. A költségvetés részletes indokolása a következő: I. Háztartási költségvetés: A IV. Hivatali helyiségek bére rovaton emelni kellett az eddigi 960 P. előirányzatot 2700 P-re, mert a szarvasi főszolgabi- rói hivatal uj helyiségbe költözött és ennek bérét a törvényhatósági bizottság a 71.780 —1931. B. M. számú rendelettel jóváhagyott 73/bgy.-ad. 525/1—1931. sz. határozatával 2700 P.-ben állapította meg. A rendkívüli átmeneti kiadásoknál a 6 t. a. Gyula megyei város múzeumának segélyezésére 100 P.-vel magasabb összeget irányoztam elő a törvényhatósági bizottságnak 221./bgy-ad. 10.466—1930. ikt. számú határozata alapján. 1931. évben ugyanis elírásból a költségvetésbe csak 500 pengő volt felvéve. 17. t. a. uj tételként felvettem a költségvetésbe a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete részére 500 P. segélyt azzal, hogy az Egyesület által kért 800 P.-ből 300 P. a vm. közegészségügyi ebadóalap262 —
