Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)

1931-01-17 / 2. szám

Deák Zsuzsánna békési lakos, Békés község elöljárósága által 184—1930. nyilvt. sz. a. kiállított szolgálati cselédkönyvét is­meretlen helyen és módon elvesztette. Meg- semmisittetik. Mohácsi Lajos szarvasi lakos, Szarvas község által f. é. november 21-én 4195. jkvi. sz. a. egy darab szürke kanca lovára kiállított marhalevelét ismeretlen helyen el­vesztette. Megsemmisittetik. Vármegyei közérdekű hírek. A kihágást ügyeknek a községek­ben való helyszíni tárgyalása ügyében a m. kir. Belügyminiszter ur leiratot intézett Békésvármegye közigazgatási bizottságához, annak fenti tárgyában kelt felterjesztésére, amelyben hivatkozás történik az Rbsz. 102. §-ára, mely szerint a kihágási ügyeknek a bizonyítás könnyítése és költség kímélés végett, vagy egyéb fontos okból való hely­színi tárgyalására mód nyílik, azonban ál­talános szabályként kell továbbra is tekin­teni, hogy a tárgyalást a rendőri büntető biróság rendszerint székhelyén tartja meg. A Belügyminiszter Ur megjegyzi, hogy a Rbsz. 102. §-ában foglalt rendelkezések­től eltérő eljáráshoz jelenleg hozzá nem já­rulhat, mivel ezeket a rendelkezéseket mó­dosítani csak az Igazságügyi miniszter úr­ral egyetértőleg lenne módjában. Megjegyzi azt is, hogy ennek dacára adandó alka­lommal nem fog elzárkózni az elől, hogy figyelembe véve Békésvármegye közigazga­tási bizottságának felterjesztésében előadott és a helyszíni tárgyalásokkal járó előnyö­ket, az Rbsz. 102. §-a megfelelő feltéte­lek és korlátok között módosittassék. A Belügyminiszter Ur leiratának indo­kolásául kifejti, hogy veszélyesek a hely­színi tárgyalások oly szempontból, hogy csekélyebb számú helyszíni tárgyalás meg­tartása nem jár idő és költség megtakarí­tással, mig nagyobb számú helyszíni tár­gyalás tartása esetén a rendőri büntető biró, dacára a Rbsz. 148. §-ában foglalt ren­delkezéseknek, határozatát (Ítélet, megszün­tető végzés) nem azonnal, hanem esetleg csak hosszabb idő után, — a székhelyen hozza meg. Ez esetben pedig eltekintve attól, hogy az ítéletek nem közvetlen a tárgyalás után, tehát annak benyomása alatt hozatnak, azokat több példányban leíratni, kikézbesiteni, vagy kihirdettetni kell, ami megint csak munkát jelent, amely esetek­ben pedig a helyszíni tárgyalás nem érte el célját, sőt hátrányokkal és károkkal járhat. Az orosháza-kondorosi vicinális közút kiépítését határozta el a Kereske­delemügyi miniszter ur a kincstár terhére, azonban feltételül kikötötte azt, hogy az érdekelt községek a szükséges területeket megszerzik és azt útépítés céljára díjtala­nul rendelkezésre bocsájtják, valamint vál­lalják az összes fedanyagnak a helyszínre való kifuvarozását. A vonal vezetésre vo­natkozólag két terv van: az egyik oros- háza-csorvás-kondorosi vonal, a másik oros- háza-szentetornya-nagyszénás-kiscsákó-csor- vás-kondorosi útvonal. A községi hozzájá­rulások tekintetében beérkezett Orosháza és Nagyszénás község képviselőtestületé­nek határozata. Mindkét község az utóbb említett útvonal kiépítését kívánja és hoz­zájárulást csak ezen vonal vezetés esetére vállal. Orosháza község 32.800 P hozzá­járulást szavazott meg, mely összeget az útadót fizető érdekeltekre az évi útalap után két évre kívánja rendkívüli útadóként kivetni. Nagyszénás község 7000 pengőt szavazott meg és ezt az összeget pénzin­tézeti kölcsön utján kívánja biztosítani. Megjegyezzük még, hogy a helyszíni bejárás vezetésére kiküldött kereskedelem­ügyi miniszteri tisztviselőnek felhatalma­zása volt arra, hogy a nem vitás útrész munkálatainak megindítására az engedélyt szóbelileg megadhassa, ha érdekelt közsé­gek a fenti hozzájárulásokat biztosítják. Minthogy azonban ezt a községek sem a tárgyaláson, sem ezidőszerint még nem biztosították, az útépítés mindaddig nem indulhat meg, amig a többi érdekelt köz­ségek is nem nyilatkoznak. — 17 —

Next

/
Thumbnails
Contents