Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-01-18 / 3. szám

— 35 — inak özöne között mentein előre és inéltóz- tassanak elhinni, hogy ennek csak egy oka volt: nem hajoltam meg a hatalmasok előtt és nem hajoltam meg a tömeg előtt, mert nem kívántam rabszolgája lenni sem a ha­talmasoknak, sem a tömegnek. De most fogadom, hogy szolgája aka­rok lenni Békésvármegyének, ennek a ma­gyar hazának és a magyar nemzetnek. Merem éllitani, hogy minden erőmmel arra törekszem, hogy arra a bizalomra, a melyet belém helyeztek, — mert ez nagy dolog volt — rászolgáljak, de nem fognak csalódni és arról fognak meggyőződni, hogy bár hajlott a korom és gyenge a testem, azonban a lelkem erős és hogy a szabad elvű haladást fogom szolgálni, Méltóztassék elfogadni még egyszer az én leghálásabb köszönetemet és ígéretemet, melyet kijelentettem, amelyhez halálomig hű maradok. Ezután elnöklő főispán a választási el­járást befejezettnek nyilvánítván, felhívta a vármegye főjegyzőjét dr. Gyöngyössi János Írásbeli interpellációjának ismertetésére. Az interpellációban dr. Gyöngyössi János a bé­késcsabai Merkúr Szövőgyár beszüntetésé­nek tervére vonatkozólag kér felvilágosítást abban a tekintetben, hogy ennek megakadá­lyozására nézve a vármegye alispánja és főispánja milyen intézkedéseket tettek. Dr. Daimel Sándor alispán előadta, hogy az interpellációt amint megkapta, azon­nal felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez és az interpelláció másolatát expreslevélben telküldötte a Budapesten tar­tózkodó főispánnak, felkérve, hogy illetékes helyen személyesen is járjon közben. Majd folyó hó 13-iki közigazgatási ülésen alispáni jelentése kapcsán tárgyaltatta az ügyet és javaslatára a közigazgatási bizottság ez ügyben felirt úgy a kereskedelemügyi, mint a földmivelésügyi miniszterekhez. Ezután báró Feilitzsch Berthold főis­pán bejelentette, hogy az alispán levele vé­tele után azonnal felkereste a kereskedelem­ügyi miniszter urat, vele, illetőleg mivel a kereskedelemügyi miniszter ur Budapesttől távol volt, dr. Kállay államtitkárral az ügyet megbeszélte, Éber Antallal, az Olasz-Magyar Bank elnök-igazgatójával .azonban nem tu­dott találkozni, mert az szintén távol volt Budapesttől. Egyébként most az ülés alatt kapott értesítést a keresk. minisztériumból, hogy az Olasz-Magyar Bankkal eddig nem tudott a minisztérium olyan megoldást ta­lálni, hogy a szövőgyár üzeme teljes erővel tovább is folytatható legyen, de egyelőre csak kisebb számú munkás elbocsátás fog történni és remény van arra, hogy olyan megoldást találnak, mely szerint a gyár to­vább folytathatja üzemét. Dr. Gyöngyössi János hálával és elis­meréssel adózott a vármegye alispánjának és főispánjának lelkiismeretes és sürgős in­tézkedéseiért, de keresk. kormánynak a fő­ispán ur által ismertetett intézkedését ve­gyes érzelmekkel kénytelen fogadni. A ren­delkezésre álló adatok alapján ismertette ez üzemmel és Békéscsaba városával szemben a kormány felelősségét és kijelentette, hogy mivel a rendelkezésre álló adatok szerint a vállalat eddigi mérlegei nyereséggel zárul­tak és mivel itt egy részvényei többségére nézve állami üzemről van szó, érthetetlen előtte, hogy az igazgatóság, amelyben — amint az helyes is, — a kormánynak magasrangu tisztviselői vannak több­ségben, hogyan jöhetett olyan javaslat­tal, hogy az üzemet szüntessék be. — Feltétlen megkívánják, hogy a minisztérium az összes adatok feltárásával igazolja, hogy az üzem beszüntetésére feltétlen kényszer forog fenn, mert ilyen állami üzemet a mai munkanélküliségre tekintettel az üzleti érde­keken felül még áldozattal is fenn kell tar­tani. — Minthogy felszólaló a keresk. ügyi miniszter eljárását úgyis mint Békéscsaba város képviselőjének eljárását éles hangon bírálta, elnöklő főispán kijelentette, hogy Búd János kereskedelemügyi miniszter ur eddigi eljárásával is bebizonyította, hogy ezen kérdést a lehető legyjobb megoldáshoz akarja juttatni. Dr. Gyöngyössi János a főispáni figyel­meztetésre kijelentette, hogy a szenvedély elragadta, de ez azért történt, mert a ke­resk. miniszter ur eddigi intézkedését nem tartja megfelelőnek. Ezért a kapott választ csak ideiglenesen veszi tudomásul. Elnöklő főispán felvilágosította, hogy a kapott felvilágosítást a törvény értelmében nem lehet »ideiglenesen* tudomásul venni, azt vagy elfogadja a törvényhatóság, vagy pedig nem Ezután a törvényhatóság a vá­laszt tudomásul vette és a vármegye alis­

Next

/
Thumbnails
Contents