Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-01-18 / 3. szám

— 31 ­megyének kell gondoskodni. A miniszteri rendelet kötelességévé teszi ugyan a vár­megyének, hogy az ingyen gyógyszer és gyógyszerészeti cikkek rendelésénél a leg­messzebbmenő takarékosságot kell kifejteni, ez a takarékosság azonban legfeljebb 5 10 százalékig terjedhet, ennélfogva, hogyha a 80 000 pengőből levonjuk a 10 százalékot, akkor még mindig 72.000 pengő lesz az az összeg, ami fedezetlenül marad. Ilyen újabb óriási terhet azonban a vármegye nem ké­pes fedezni, nemcsak azért nem, mert a költ­ségvetésben e célra egy fillér sincs felvéve, hiszen a rendelet csak egy pár héttel ez­előtt adatott ki, midőn á vármegye háztar­tási költségvetése már régen le lett tár­gyalva nemcsak a vármegyén, hanem a bel­ügyminisztériumban is, de azért sem, mert újabb terheket a községek, amelyek túlnyo­mó része tudvalévőén a csőd szélén ál! és a tisztviselők, valamint a nyugdíjasok fize­tésére szolgáló összegeket is csak kínos ne­hézségekkel tudják előteremteni, viselni kép­telenek. Legkevésbbé kötelezhetők a közsé­gek ilyen költségek fedezésére, amelyek ál­lami feladatot képező szükségletek kielégí­tésére szolgálnak. De különben is é thetetlen, hogy akkor, midőn a népjóléti miniszteri tárca költség- vetését csak 5%-kal kell lejebb szállítani, mi teszi szükségessé, hogy a sociális szem­pontból legindokoltabb költségek : a szegény betegek gyógyszerszükségleténél 66%-os re­dukció történjék, — bármennyire is figye­lemmel leszünk arra, hogy az ingyen gyógy­szerrendelések az eddiginél lényegesen na­gyobb takarékossággal történjenek, a 66%-os redukciót csak úgy lehet behozni, —- ha a gyógyszer rendeléseket az eddiginek egy harmadára szorítjuk le. Erre nézve külön­ben a gyógyszer rendelésre jogosított or­vos jkat, további rendelkezéséig, már utasí­tottam is. Mindezek alapján épp úgy, mint már több közigazgatási bizottság megtette, javaslom, Írjon fel a bizottság a népjóléti miniszterhez, hogy kérdéses rendeletét vonja vissza, vagy legalább olyan mértékben mó­dosítsa, és^ illetőleg olyan összegű fedezetet bocsásson a vármegyének rendelkezésére, amely 5, de legfeljebb 10%-kal kevesebb mint a múlt, években e címen felmerült szük­séglet. Mutasson rá a közigazgatási bizott­ság nyomatékosan arra az elkeseredésre, amely ennek a rendeletnek a végrehajtása nyomán okvetlenül elő fog állani, s amely figyelembe véve az általános és nagyfokú nyomorúságot, az áilamrend szempontjából feltétlenül megelőzendő. Végül közlöm, a célból, hogy pontos adataim legyenek, uta­sítottam a hatóságokat arra, hogy két évre visszamenőleg közvetlenül az illető gyógy­szerészektől szerezzék be az adatokat arra nézve, hogy az 1928. és 1929. években mi volt a szegény betegek részére rendelt gyógyszereknek az az összege, amelyet a népjóléti miniszter részükre kiutalt. Belicsey Géza felszólalásában indítvá­nyozza, hogy a békéscsabai Merkúr Szövő­gyár beszüntetése tárgyában, a felterjesztés ne csak a keresk. miniszterhez, hanem a földm. miniszter úrhoz is intéztessék, tekin­tettel arra, hogy a füldmivelésügyi minisz­térium, tudomása szerint a részvények 50% ig érdekelve van ennél a részvénytársaságnál. Dr. Berthótij Károly a betegápolási költségek megtérítése iránti felterjesztésre vonatkozólag indítványozza, hogy a teljes szükségletnek megfelelő összeget kérje a közigazgatási bizottság a népjóléti minisz­ter úrtól. Dr. Tóth Pál szintén ehhez a kérdés­hez szól hozzá és elfogadja a jelentésnek idevonatkozo részét, a felterjesztéshez hoz­zájárul, de kéri, hogy a felterjesztésben nyomatékosan mutasson rá a bizottság arra, hogy a gyógyszerszükségleteknél nem hogy 5%-ot, de egyetlen százalék redukciót sem tart megengedhatőnek, mert a köztudomású­lag nyomorúságos gazdasági viszonyok nyo­mása alatt, mindenben lehet talán takaré­koskodni, de semmi esetre sem indokolt a közegészségügy rovására való takarékosság mert első és legfontosabb kincsünk, az em­berek egészsége. Hankó Mihály a Merkúr Szövőgyár ügyében szólalt fel, rá mutatva, hogy ezen

Next

/
Thumbnails
Contents