Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-04 / 1. szám
5 mondja, hogy ennek a törvénynek határoz- mányai az ország területén forgalomba hozott termékekre alkalmazandók akkor is, ha azok az ország területére máshonnan hozattak be. Amennyiben tehát valamelyik külföldi gyáros vagy kereskedő a turófélékre Magyarországon fennálló jogszabályok értelmében hamisított, vagy meg nem felelő jelzéssel ellátott árut hoz forgalomba, a hivatkozott törvénycikk 3. §-ának c), illetve d) pontja értelmében büntetendő tilos cselekményt követ el, miért is az eljárást ellene folyamatba kell tenni. (Kih. b. t. 4. §., R. b. sz. 4. §.) Lehetséges, hogy az ítéletet az idegen gyároson, vagy kereskedőn nem lehet vágrehajtani, mert az illető külföldön tartózkodik; legtöbb esetben azonban az ítélet végrehajtására is alkalom nyílik utólag abban az esetben, ha a külföldön tartózkodó terheltnek itt az országban ingó vagy ingatlan vagyona van, vagy a behozott árut el lehet kobozni, avagy újabb behozatal alkalmából áruit mint gyanúsat, zár alá lehet venni. Ezenfelül az elitéit külföldit, ha Magyarországra jön a Rbsz. határozmá- nyai alapján előzetes letartóztatásba lehet helyezni, végül az elmarasztaló ítéletet közölni lehet az érdekelt kereskedői körökkel azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben ilyen gyárostól vagy kereskedőtői árut vesznek s az nem felel meg a magyar törvényes követelményeknek, cselekedetük gondatlan eljárásnak minősülhet s mint alanyi tényáiladékhoz tartozó tényelem, elmarasztalásukat vagy a kihágás súlyosabb elbírálását vonhatja maga után. Felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletem tartalmáról az 1895:XLVl. t.-c. alapján ellenőrzésre és elsőfokban Ítélkezésre hivatott I. fokú hatóságokat tájékoztassa s hívja fel egyben azokat arra is, hogy a hamisító személyének könnyebb fel derítése s ilyképpen a hamisított áruval való visszaélésnek a forgalom első szakában való megakadályozása végett a kiskereskedőktől olyankor is vegyenek mintát amikor akár hazai, akár külföldi gyárostól vagy nagykereskedőtől érkező áru tartályát kimérés céljából fel nem bontotta. Hivja fel végül az az I. fokú hatóságok figyelmét a turófélék és a gomolya- sajtok előállításának és forgalmának szabályozásáról 1922. évben 27100. sz. alatt kiadott rendelet 3. §. c. pontja 2-ik bekezdésében és ezzel vonatkozásban 1927 április 14-én 78969—1927. F. M. sz. alatt kiadott körrendeletben foglalt azon határozmá- nyokra, mely szerint a kevert túró megjelölésére megtévesztő jelzést alkalmazni tilos.. Budapest, 1929. évi november hó 13-án. A miniszter helyett : Prónay államtitkár. Főszolgabírók ! Polgármesterek ! Községi elöljáróságok ! 29005 — 1929 ikt. sz. — Kéményseprési dijaknak az arra előleget nyújtó pénzintézethez való kifizetése a községek által. — Az alábbi miniszteri rendeletet tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyula, 1929 december 13-án. Dr. Daimel Sándor, alispán. M. kir. belügyminiszter. 103.425 — 1929. V. Tárgy: A községek pénztáraiba befolyó kéményseprési dijaknak az arra előleget nyújtó pénzintézethez való kifizetése. A vármegye alispánjának, Gyula. A község pénztárába befolyó kémény- seprési dijaknak az arra előleget nyújtó pénzintézethez való kifizetése tárgyában 1929 évi julius hó 9-én kelt 91.163 sz. körrendelettel (L. Belügyi Közlöny 1929 évf. 670. lapját) elrendeltem, hogy a községi elöljáróságok a kéményseprő mester és az előleget nyújtó pénzintézet kérelmére oly értelmű nyilatkozatot állítsanak ki, amelyben az elöljáróság igazolja, hogy a községnek a kéményseprő mesterrel szemben mily összegű kéményseprési dij tartozása áll fenn, egyúttal kötelezi magát a község, hogy ezt az összeget a kéményseprő mesternek hitelt nyújtó pénzintézet részére fizeti ki. A Magyar Vidéki Kéményseprők Orsz. Szövetsége panasz tárgyává tette, hogy a
