Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-10-25 / 51. szám

- 394 rész tőke és 1929. julius 12-től járó kamata fejében 12.000 pengőt a várm. közkórházi alapnak a gróf Almásy Kálmánná szül. Wenckheim Mária grófnő alapítványból rendkívüli segély céljaira igénybevett összeg és időközi kamatai fejében 4000 pengőt a költségvetésbe uj tételként beveszi. Ellenben a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemzeti szövetségének segélyezésére felvett 500 pengőt és a belügyminiszter alá rendelt számvevőségi tisztviselők üdülőháza javára felvett 1000 P segélyt a törvényhatósági bizottság kis- gyülésének javaslatára az alispán által egybeállitott költségvetésből törölni rendeli. A 2281 — 1990. M. E. sz. rendelet alapján az önkormányzatok is tartoznak fokozatosan a hazai szén fűtésére áttérni. E célból a központban levő 91 cserépkályha átrakására 2700 pengőt előirányoz.

Az állategészségügyi ebadóalapból 10.935 P, a közegészségügyi ebadóalapból pedig 20.665 P, összesen tehát 91.000 P előlegeztetett ez év tavaszán az Ínségesek segélyezésére. Ezt az előleget a vármegye öt év alatt kívánja nevezett alapoknak visszatéríteni. Első törlesztési részletként GOOO P-t irányoz elő.

A nagy munkanélküliségre való tekintettel az 1931. évre 50.000 pengőt vesz fel a költségvetésbe az Ínségesek segélyezésére.

A beruházásoknál a szarvasi főszolgabírói hivatal és lakás céljaira vásárlandó ház vételárának részbeni törlesztésére felvett 30.000 pengőt a közgyűlés többségének határozata alapján a költségvetésből törli.

Fedezetül a megállapított kiadásokra kijelöli a törvényhatósági bizottság:

az I. rovaton a vármegye saját jövedelmeit 17.354 P-vel;

a II. rovaton a vármegyei Hivatalos Lap előfizetési és hirdetési dijait 3600 pengővel, ez utóbbi az előfizetett példányok csökkenése miatt 400 P-vel apadt és rendkívüli bevételeknél az adós vármegyei alapok által a vármegyének az állammal szemben fennálló tartozására nyújtott összesen 53.652 P fedezetet.

E szerint a várm. háztartási alap 1931. évi költségvetését

446.260 P szükséglettel 74.606 P fedezettel

és igy 371.654 P hiánnyal elfogadja és megállapítja. E hiány fedezésére a vármegye közönségének hozzájárulását jelöli ki. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha a belügyminiszter ur a kiadások összegét végérvényesen megállapította.

II. FEJEZET.

NyugdijköltségvetésA vármegyei nyugdíjalap szükségletét az 1930. évi 422.130 P-vel szemben a törvényhatósági bizottság 475.210 P-ben állapítja meg. Az 55.080 P emelésre szükség van, mert a biztosan bekövetkező nyugdíjazásokat a vármegye másképen fedezni nem tudja.

A fentebb felsorolt szükségletekre fedezetül szolgál:

1. a vármegyei és községi alkalmazottak fizetése (havi dija, 'havi bére) után levonandó nyugdijjárulékok 13.800 P-vel;

2. az alap kamatjövedelme címén várható 8200 P és

3. a közalkalmazottaktól továbbá a vármegyei és községi nyugdíjasok illetményei után levonandó 35.975 pengő kereseti adó.

A törvényhatósági bizottság az egyesített vármegyei nyugdíjalap 1931. évi költségvetését e szerint

475210 P szükséglettel 57975 P fedezettel

és igy 417235 P hiánnyal állapítja meg. melynek fedezésére a községek hozzájárulását jelöli meg. A kivetés azonban csak akkor történhetik meg, ha a belügyminiszter ur a kiadások végösszegét végérvényesen megállapította.