Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-10-18 / 50. szám

— ooo Általános Jellegű, de további intézkedést nem igénylő ren­deletek. Járási föszolgabirák ! Polgármesterek ! Községi elöljárók l 18254—1930. ikt. — Az Országos Központi Hitelszövetkezet által tenyész- apaállatok beszerzésére nyújtott községi kölcsönök. — Az alábbi miniszteri rende­letet tudomás és szigorú miheztartás végett közlöm. Gyula, 1930. október 4-én. Dr. Daimel Sándor, alispán. M. kir. belügyminiszter 50802—1930. V. Az Országos Központi Hitelszövetkezet által tenyészapaállatok beszerzésére nyújtott köz­ségi kölcsönök. Valamennyi vármegye alispánjának ! A in. kir. földmivelésügyi miniszter ur az állattenyésztés érdekeinek előmozdítására az Országos Központi Hitelszövetkezet utján úgy tenyészapaállatok, mint tenyészanya- állatok beszerzésére nemcsak községeknek, hanem közbirtokossági társulatoknak, sőt ma­gánosoknak is kedvezményes kölcsönt folyó­sít. Tudomásomra jutott, hogy a községi elöljáróságok erről a kölcsönről igen sok esetben anélkül állítottak ki adóslevelet, hogy a kölcsön felvétele tárgyában a községi képviselőtestület szabályszerűen határozott volna, vagy hogy ez a határozat törvény- hatósági jóváhagyást nyert volna. Tudomá­somra jutott továbbá az is, hogy a községi elöljáróságok állítottak ki adósleveleket oly esetekben is, amikor a'kölcsönt nem is ma ga a község, hanem valamely közbirtokos­sági társulat, vagy éppen magán egyén vette igénybe. Avégből, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet által az említett célra nyúj­tott kölcsönök körüli szabálytalanságok és visszásságok a jövőben megszűnjenek, a kö­vetkezőket rendelem: A mezőgazdaságról és mezőrendőrség­ről szóló 1894: XII. t.-c. 27. §-a csupán a III. közös használatra szolgáló apaállatok be­szerzését teszi a község kötelességévé. Ez alól a kötelezettség alól a község csak akkor mentesül, ha az apaállat vizsgálatok alkalmával a hatóság meggyőződik arról, hogy a szervezett legelőbirtokosságok (az osztatlan közös legelőkről szóló 1913: X. t.-c. alapján megalakult legeltetési társula­tok) vagy az egyes magántenyesztők oly apaállatokat tartanak, melyek köztenyész­tésre megfelelnek. Ha a község eképpen mentességet nem nyert, úgy köteles a szük­séges számú apaállatokat beszerezni s ennek előrelátható költségeiről évi rendes háztar­tási költségvetésében gondoskodn . Ugyancsak a község kötelessége a hiányzó apaállatok beszerzése azokban a községekben is, ahol a közlegelőkben, vagy a nyomásos gazdálkodásban érdekelt birto­kosság az 1894: XII. t.-c. 11. §-a alapján nincs önállóan szervezve, illetőleg a közle­gelőben részes felek (tulajdonostársak) az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 : X. t.-c. értelmében társulattá még nem alakul­tak. Minthogy azonban a község ebben az esetben tisztán a legelőbirtokosok, illetve a nyomásos gazdálkodásban érdekelt birtokos­ság helyett jár el, az apaállatok beszerzé­sével felmerülő költségekről az 1894: XII. t.-c. 10. §-a értelmében készítendő külön költségvetésben kell gondoskodnia. Előfordulhat azonban, hogy a község ebben a két esetben megszabott kötelezett­ségének vagy azért, mert a költségvetésileg előirányzott összeg nem elégséges, vagy pedig azért, mert a költségvetésben előirány­zott jövedelmek nem folytak be, csupán köl­csön igénybevételével tud eleget tenni. Az 1886: XXII. it-’c- 24. §-a értelmé­ben azonban a kölcsön vételek tárgyában hozott községi határozatok csak a törvény- hatóság jóváhagyása után hajtják végre, aminek bevárása pedig sok esetben nem egyeztethető össze az apaállatok gyors be­szerzéséhez és az e célra szükséges kölcsön sürgős lebonyolításához fűződő érdekekkel. Ebből az okból a m. kir. földmivelésügyi mi­niszter ur kérelmére a m. kir. pénzügymi-

Next

/
Thumbnails
Contents