Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-10-11 / 49. szám
— 377 — április 11. napján bejelentéssel Alsórákosra távozott, határátlépést igazoló szelvénye nem érkezett vissza. Nevezett nyomozandó és feltalálás esetén a f. é. 8444. számra utalással, Fejérvármegye alispánja közvetlenül ér tesitendő. Pinkás Alfréd bolgár állampolgár, volt mányi lakos, aki 1884. évben Sofiában született, kereskedő foglalkozású, útlevelét 44329 sz. a. sofiai hatóság állította ki, Magyarország területére lépett Kelebia 1929. március 29. eltávozása előtt Mány községben Sas- sanoff Eduárdnál tartózkodott és onnan 1929. március 31. napján bejelentéssel Bécsbe távozott, határátlépést igazoló szelvénye nem érkezett vissza. Nevezett nyomozandó és feltalálás esetén a f. é. 8414. számra utalással, Fejérvármegye alispánja közvetlenül értesítendő. Vármegyei közérdekű hírek. A várni, nyugdijszabályrcodelet módosítása. A vármegyék nyugdijszabályrendelet i az 1925. év óta két ízben kiadott miniszór tanácsi határozatok alapján módosítandó k voltak. A vármegyék azonban ezt a szabályrendelet módosítást nem hajthatták vógrp, mert a kilátásba helyezett mintaszabályról) - delet csak több év után érkezett meg a varmegyéhez. A mintaszabályrendelet alapj;ín Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a nyugdijszabályrendeletet a februári közgyülá sen átdolgozta. A törvényhatósági bizottság azonban az alispán előterjesztésére a mint.- suabályrendeletnek több pontját nem fogadta el azért, mert azt részben törvényellenesnek, részben az autonómiával összeegyeztethetőnek nem tartotta. A legerősebb ütközőpont volt a belügyminiszter és Bókésvármegye között m a kérdés, hogy azon tisztviselők, akik szolgálati éveiket betöltötték, a vármegyei közgyűlés és a kisgyülés által nyugdijaztas- sanak. A belügyminiszter az utóbbi álláspont mellett volt, Bókésvármegye azonban az alispán álláspontját fogadta el, a szabályrendeletbe olyan rendelkezési vett fel, hogy minden nyugdíjazási ügy tekintet nélkül arra, hogy az illető tisztviselő betöltötte-e a teljes szolgálati idejét vagy sem, kizáróan a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik és nyugdíjazási ügyekben a kisgyülésnek nincs beleszólása. A legtöbb vármegye a belügyminiszter álláspontját fogadta el, Bókésvármegye majdnem egyedül állott a fentebb említett felfogásával a vármegyék között. A belügyminiszter, midőn Bókésvármegye szabályrendeletét felülvizsgálta, azt a rendelkezést nem kifogásolta, mert úgy látszik idő közben belátta, hogy a vármegye álláspontja a törvényes. Sőt legújabban megérkezett a belügyminiszternek körrendeleté az egész országra vonatkozóan, amelyben most elrendeli, hogy még azon törvényhatóságoknak a szabályrendeletei is, amelyek úgy lettek módosítva, ahogy azt a belügyminiszter a fent előadottak szerint kívánta, akkép tekintendők jóváhagyottnak, hogy az összes nyugdíjazási ügyek kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. Orosháza község vigalmi adoj i Orosháza község szabályrendeletet alkotott, amelyben kimondotta, hogy vigalmak, látványosságok, szórakozások stb. után a község háztartásának javára vigalmi adót szed. A szabályrendelet megalkotása ellen egyik orosházi lakos felebbezéssel élt. A felebbe- zés folytán a belügyminiszter kimondotta, hogy a szabályrendeletet nem hagyja jóvá, mert a vigalmi adó behozatalának és sze- pésének nincs törvényes alapja. Horgát ügyek. A gyulavári körgát erősítési munkálatai, amint már annak idején mogirtuk, a földmivelésügyi miniszter kiküldöttje által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálat eredményét a földmivelésügyi miniszter most jóváhagyta. Gyulavári község körgátjának megerősítési munkálatai az 1925. év végén volt árvíz következtében váltak szükségessé és ezen munkálatok költségeihez a földmivelésügyi miniszter tekintélyes összeggel járult hozzá. Békés község szintén kö- teleztetett, elavult és a szükségleteknek már meg nem felelő körgátjának az átépítésére.
