Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-07-26 / 36. szám
— 288 Gajdács György békéscsabai lakos a 16-os kaliberű, Ferlachi gyártmányú, 3111 gyári számú, Lankastcr rendszerű, 2 csövű vadász fegyverére a vezetésein alatt álló rendőrkapitányságtól 5074—1924. ált. és 116 rév. nyvt. szám alatt kiállított fegyver- tartási és viselési engedélyét elvesztette Megsemmisittetik. Pljesovszki Erzsi, aki Szarvas községben IV. kér. 239. házszám alatt lakik, Szarvas községtől 1927. évben váltott cselédkönyvét ismeretlen helyes és módon elvesztette, megsemmisittetik. Wanderstein Ármin 1902. évi születésű izr. vallásu tótkomlósi lakos, Tótkomlós község ipartestülete részéről 1919. évben kiállított szobafestő, mázoló és cimfestő ipari munkakönyvét elvesztette, megsemmisittetik. Vármegyei közérdekű hírek. Elvi jelentőségű rendelet a biV.ség adóellenőrök képesítése tárgyában A vár megye alispánjának felterjesztésére (Békés község) a m. kir. belügyminiszter ur 54839. 1930 V számú rendeletével kimondotta, hogy a ^községi adóellenőrök működési körük és teendőik szerint az 1926. évi 62000. számú körrendeletéin 90. §-ában emlitett kezelő tisztviselőknek minősitendők, akiktől a hivatkozott rendeletben emlitett középiskola négy osztályának elvégzése megkívánandó.* (13904 — 1930. alisp.) Az ojkigyósi iparlcstíllet felállítását a kereskedelemügyi miniszter nem engedélyezte, mert az azt kérelmező képesített iparosok létszáma nem éri el azt a számot, amit a törvény előír és igy az ipartestület fennálásának lehetősége nincs biztosítva. Az 50 k zúzalékon felöli pótadóval ud- ministróló községi költségvetéseit, amint már megírtuk, a miniszterközi bizottság vizsgálta felül és állapította meg a költség- vetési pótadó százalékot. A miniszterközi bizottságnak vizsgálata alapján, a belügyminiszter rendelete most érkezett le a vármegyéhez. A rendkívüli hosszú és terjedelmes leiratból hözöljük az alábbi fontosabb részeket. A belügyminiszter Békés község költségvetését 90 százalékos pótadóval állapította meg. A vármegye összes községei között tehát Békés az egyedüli, amely ilyen magas pótadót vethet ki. Békés községre nézve elrendelte a leirat, hogy a halottkémi orvosi állás, ha az megüresedik, megszüntetendő. Az 5 községi előfogat háromra szállítandó le. A közvilágítási költség nemcsak Békésen, hanem a legtöbb községben, a pótadónak 10—12 százalékát leszi. Ezt a belügyin iniszteri leirat kifogásolja s azt kívánja, hogy ezek a költségek 7 százalékra mérsékeltessenek. Hogy azonban ez, a fennálló szerződés ellenére hogyan lehetséges, azt a leirat nem mondja meg. Észrevételezi a belügyminiszteri leirat, hogy a faiskolák a legtöbb községben nagyon kevés jövedelmet hoznak, elrendeli ezért, hogy a faiskolák fokozottabb jövedelmezőségéről a községek gondoskodjanak, mert máskülönben azok megszüntetése iránt lesz kénytelen intézkedni. Az igaz, hogy a faiskolák közvetlenül nem sok jövedelmet hoznak, de annál nagyobb a hasznuk közvetve, mert a községeket és azok lakosságát olcsó csemetefákkal látják el és ezáltal a községeknek és a köznek nagy előnyt nyújtanak. Kimondja a leirat azt az elvi álláspontot is, hogy a községekben uj állások csak ott rendszere- sithetők, ahol a rendszeiesitéssel járó költségek következtében, a pótadó az 50 százalékot nem haladhatja meg. Ezen álláspont