Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-07-05 / 32. szám
265 — adományozott az egyes községek szerint fel- osztTa. Itt említjük meg, hogy a vármegyének 1%-os pótadója 47.000 P, ezek szerint az engedélyezett 31 440 P az 1 °/0 os pótadóu jóval a'ul marad. Egyébként a bizottságnak mait évi bevétele volt 44.066 P 40 f, kiadása 40.205 P 42 f, a maradványból 2800 P le van kötve a II. Évköuyv költségeire a tiszta maradvány tehát 1060 P. Rendkívüli közgyűlés a vármegyén Minthogy a közigazgatási bíróság a kis- gyülés tagjainak megválasztását alaki szabálytalanság miatt megsemmisítette, ennélfogva a kisgyülés tagjait újból meg kell választani. A kisgyülés tagjainak megválasztása céljából a vármegye főispánja a rendkívüli közgyűlést e hó 26. napjának délelőtt 9 órájára tűzte ki. A kisgyülés tagjainak számáról alkotott szabályrendelet szerint a tagok száma 24 rendes és ugyanannyi póttag. Meg kell válasz tani a 24 tagból a törvényhatósági bizottság tagjai közül 9-et a választott, 9-et a virilis megyebizottsági tagokból és 3 at az érdek- képviseleti tagokból, a többi 3 helyre pedig szabadon lehet választani a közgyűlésnek. A kisgyülés tagjai elsőizben még a múlt évi november 20-án lettek megválasztva. Az Országos Stefánia Szövetség az 1929. évi működéséről szóló és egy könyvbe foglalt jelentését megküldötte a vármegyének is. Ezen jelentésből kitűnik, hogy a Stefánia Szövetség működése következtében az országban a csecsemő halálozás 8-3 százalékkal, a kisded elhalálozás 6 7 százalékkal csökkent, ellenben a 7 éven felüliek halálozása 8 4 százalékkal emelkedett. Ez a lényeges csökkenés a magyar anya- és csecsemővédelem áldásos hatását mutatja. A jelentés szerint az 1929. évben 15771 élve születéssel volt kevesebb, mint az 1928. évben. Hogy ez milyen óriási veszteség, mutatja az, hogy az említett élvesziiletések elmaradása azt jelenti, mintha Budapest főváros területén az 1929 évben egyetlen gyermek sem született volna. A 15771 elmaradt születésből 2330 esik a szövetség védelme alatt álló területekre, mig a nem védett területekre 13441, vagyis a védett területeken a csökkenés 2 7 százalék, a nem védett területeken ellenben 9-6 százalék. De megállapítható a jelentésből az is, hogy a védett területeken a csecsemő halálozás arányszáma mindenkor alacsonyabb, mint a nem védett területeken. Az országos szervezet gondozása alatt a múlt évben 271443 terhes, 69380 gyermekágyas, 93215 csecsemő és 78831 kisded volt. Az országos szervezet által személyi és dologi kiadásokra, tápszerekre és egyéb szociális segélyekre stb. fordittatott 2920000 P, amelyből az állam adott 1300000 pengőt, a községek, városok, vármegyék 870000 pengőt, végű a magyar társadalom 750000 pengőt. A jelentés szerint a magyar anya- és csecsemővédelem országos szervezetében egy védencnek a gondozása tápszerrel és egyéb szociális segéllyel való évi ellátása átlag csak 17 pengőbe kerül. Sajnálattal állapítja meg a jelentés, hogy az anya- és csecsemővédelem országos fejlődésének szervezetében bizonytalan tartamú szünet állt be, mert a társadalmak és önkormányzatok a mostani gazdasági viszonyok közepette képtelenek arra, hogy saját erejükből uj intézeteket létesítsenek és tartsanak fenn, az állami költségvetés pedig már 3 év óta nem vett fel egy fillért sem a szervezet továbbfejlesztésére. Békésvármegye a múlt évben is igen tekintélyes összeggel járult hozzá a vármegyei anya- és csecsemővédelem fontos munkájához s jelenleg is 8 kérvény van beadva e törvényhatósághoz, amelyekben anya- és csemővédehni célokra tekintélyes segélyt kérnek, ezek a segélyek az ebadóalap köz- egészségüoyi rovata terhére, kivétel nélkül kedvező elintézésben fognak részesülni. Az Oroszország bán lévő magyar hadifoglyok hazatérésének akadályait a magyar Vöröskereszt Egylet, az általa a múlt évről kiadott jelentésében az alábbiakban ismerteti. A magyar hadifoglyok egy része, akik még Oroszországban vannak, még tudomással sem bir arról, hogy a háborúnak már vége van s igy hazatérésük lehetségessé vált. A kintrekedt hadifoglyaink felkutatásának
