Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-06-14 / 29. szám
iparra kiadott iparigazolvány alapján végezhető. (3269-1930.) Ügynök működési köre. Kerületünk egyik kereskedelmi testületének kérdésére közöltük, hogy az érvényben levő törvényeink és rendeleteink külön ügynöki jogkört nem ismernek, hanem az ügynök is kereskedőnek tekintendő, aki foglalkozását bármely más kereskedőhöz hasonlóan iparigazolvány alapján gyakorolja. Az ügynöki működés csupán a kereskedelmi tevékenységnek egy bizonyos formáját jelenti és pedig azt, hogy az ügynök az általa képviselt cég vagy cégek áruiban az ügyleteket rendszerint úgy bonyolítja le, hogy a rendeléseket veszi fel és a szállítás effektuálása közvetlenül a képviselt cég vagy cégek telephelyéről történik. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az ügynök vevőinek kényelmére raktárt is tarthasson és a megrendelt árut igy időhaladék nélkül rögtön a vevők rendelkezésére bocsáthassa. Minthogy az ügynöki tevékenység, illetve a kereskedésnek az a formája, amelyet ügynökségnek neveznek, csak iparigazolvány alapján űzhető, minden iparigazolvánnyal dolgozó kereskedő pedig tartozik kereseti adót és forgalmi adót fizetni, nem állhat meg az a feltevés, hogy az ügynökök előnyösebb helyzetben vannak az adót és egyéb közterheket viselő többi kereskedőkkel szemszemben. Más elbírálás alá esik természetesen, ha valaki iparigazolvány nélkül űzné az ligynökösködést, mert ebben az esetben az ily ügynököt jogosulatlan iparűzésért egész egyszerűen fel kell jelenteni. Az ügynöki munka alapjában véve az egyes cikkeket termelő vagy előállító és ezen cikkeket forgalomba hozó, illetve felhasználó vállalatok közötti ügyletek lebonyolítására terjed ki. Ennek következtében, ha egy gyarmatáru ügynök az általa képviselt cég megbízásából és annak számlájára a vendéglősnek, korcsmárosnak, cukrásznak stb. ad el árut, aki azt saját üzemében felhasználja, ezt jogszerűen kifogásolni nem lehet. A kialakult kereskedelmi gyakorlat szerint az ügynök által eszközölt, illetve közvetitett eladások bizonyos hagyobb tételekben történnek, pld. déligyümölcsnél kosár vagy láda, petróleumnál és benzinnél teljes hordó. Nincs azonban kizárva, főleg romlandó áruknál, pld. vajnál, hogy az ügynök kisebb tételeknek szabályosan ismétlődő időközökben való szállításra állapodik meg a vevővel és a helyi piacon való elosztást, illetve házhoz szállítást maga végzi az eladó cég megbízásából. Ezekben foglaltuk össze az ügynökök munkakörére vonatkozó véleményünket a kialakult kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően. Az az ügynök, aki ezen túlmenő tevékenységet fejt ki és propre üzleteket köt, illetve közvetlen fogyasztóknak detailban is ad el árut, már nem ügynöki munkát végez. Büntető paragrafust azonban, a kereskedelem minden ágazata szabad ipar lévén, amely az ügynököt ettől a munkától eltiltaná, nem ismerünk. Mindössze az ipartörvényben van arra intézkedés, hogy aki kereskedést kíván űzni, tartozik megjelölni azt a szakmát, vagy azokat a szakmákat, amellyel vagy amelyekkel foglalkozni kíván. A detailban, közvetlen fogyasztók részére árusító ügynök ellen tehát az 1922: XII. t.-c. 46. §-a alapján az iparigazolványnak meg nem felelő tevékenység miitt feljelentés tehető. Ugyanezen §. második bekezdése értelmében az eljárás megindítása előtt az iparosság a feljelentett felet felhívni tartozik külön iparigazolvány váltására. Csak amennyiben a feljelentett a felhívásnak nem tenne eleget, lehet a rendőri büntető eljárást megindítani. (3260 —1930.) Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba. Vessettség: Gyula, Gerendás, Kétegy- háza, Mezőberény, Mezőmegyer, Nagyszénás, Orosháza, Öcsöd. Lóriikkor: Gyulavári, Orosháza, Öcsöd. Sertésorbánc: Békés, Csabacsiid, Endréd, Füzesgyarmat, Gyoina, Öcsöd, Szarvas. Sertéspestis: Békéscsaba, Békéssámson, Endrőd, Gyoma, Gyulavári, Körösladány, Vésztő, Gyula. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 193®.- 2M —
