Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-06-07 / 28. szám
— 22o — 10 pengős ösztöndíjat szavazott meg és pedig 4-et a gyulai, 5-öt az orosházi, 6-ot a békéscsabai, 3-at a békési, 3-at a szarvasi, 1-et a gyomai tanonciskoláknak. Ezek az ösztöndíjak az év végeztével olyan tanon- coknak lesznek kiadandók, akik jó magaviseletükkel, mesterségükben való elhaladásukkal és tanulmányi előmenetelükkel példa ként állíthatók társaik elé. Ugyancsak engedélyezett 9, egyenként 20 pengős ösztöndíjat a békéscsabai felsőkereskedelmi iskolának is, amelyek az év végeztével kerülnek kiadásra. A debreceni Tisza István m. kir. tad. egyetem a vármegye és a községek által adományozott építkezési segélyből fennmaradt összegnek, amely alapítványként kezeltetik, a folyó évi kamataiból 220 P lett, az alispán hozzájárulásával, 4 békésmegyei egyetemi ifjú között kiosztva. Az említett kamatösszegből 50 — 50 P-t kapott egy hittanhallgató és egy joghallgató, 60—60 pengőt kapott egy orvostanhallgató és egy bölcsészethallgató. A kamatok szétosztásánál nemcsak az illető egyetemi hallgató tanulmányi- előmenetele, hanem a hallgatók szüleinek szegénysége és rászorultsága vé tetett figyelembe. Megyei város polgármesterének feleb- bezési joga Gyula megyei város által igénybe vehető jogorvoslat ügyében tekintve, hogy a városnak szervezési szabályrendelete és a belügyminiszter által e tárgyban követett joggyakorlatok között ellentét van, Gyula város polgármestere a belügyminiszterhez felterjesztést intézett a képviselőtestület határozata alapján, amelyben a követendő eljárásra nézve utasítást kér. A belügyminiszter a felterjesztésre válaszolva a következőkről értesíti a várost. A megyei város polgármestere a felsőbb hatósági határozatok ellen nem élhet jogorvoslattal, mert ilyen joggal a törvény által nincs felruházva. A polgármester ebben a minőségében csak a képviselőtestület határozatában kifejezett felhatalmazás alapján gyakorolhat a város közönsége nevében jogorvoslati jogot, illetőleg az ilyen előzetes megbízás nélkül beadott jogorvoslat csak az esetben vehető figyelembe, ha ahhoz a képviselőtestület utólag hozzájárul. A város szervezési szabályrendelete tehát abban a részében, melyszerint a felebbezési jogot egyszer s mindenkorra a polgármester ruházta, ellenkezik a törvénynyel. Mindezek alapján elrendeli a belügyminiszter a szervezési szabályrendeletnek megfelelő módosítását. Iparügy. A kereskedelemügyi miniszter kimondotta, hogy jogerős iparhatósági engedély alapján felállított ipartelepek üzembehelyezéséhez nem kell előzetes helyszíni szemle, elegendő, ha az üzembehelyezés az illetékes iparhatósághoz bejelentetik. Ezen bejelentés alapján azután az iparhatóságnak a feladata annak az ellenőrzése, hogy az ipartelep a jogerős határozatban kikötött feltételeknek megfelelően lett elkészítve. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba. Veszettség: Békéscsaba, Gyula, Gerendás, Kétegyháza, Mezőberény, Mezőmegyer, Nagyszénás, Orosháza, Öcsöd, Vésztő. Lórühkór: Gyulavári, Orosháza, Öcsöd. Sertésorbánc: Békés, Csabacsüd, Endréd, Gyoma, Öcsöd, Szarvas. Sertéspestis: Békéscsaba, Békéssámson, Endrőd, Gyulavári, Körösladány, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1939.
