Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-06-07 / 28. szám
- 210 — összegben fizetendő a község (város) pénztárába. Ha h, bérlő pontosan nem fizetne, sót e kötelességének a nyomban kiadandó felszólítást követő 15 napon belül sem tenne eleget, 8°/0-os késedelmi kamatot tartozik fizetni. 11. §. A vadászati bérlő a vadászatot önmaga, vagy vendégeivel, vagy az általa alakított és jóváhagyott alapszabályokkal biró vadász- társasággal az 1883. évi XX. t.-c. és ezen szabályrendelet korlátái között szabadon gyakorolhatja, de a vadászterületet még a község (város) engedélyével és még akkor sem szabad albérletbe adni, sem arra élvezeti, vagy részjegyeket kiadni, ha az nem üzletszerüleg történik. 12. §. A vadászat csak gyalog, lőfegyverrel és vizslával, vagy hajtó segítségével gyakorolható. Tilos lóháton, agárral vagy kopóval való vadászat. Tilos a vadnak kocsival vagy szánnal való bekerítése és lövése. Tilos a lesvadászat, az erdei szalonka, az átvonuló viziszárnyasok és az u. n. nagyvadak lesvadászatának kivételével. Ott, ahol a fácán és az őz tenyészik, tilos a fácántyuknak és az őzsutának Ie- lővése. Ezek lövésének tilalma alól a vadász- terület és vadtenyésztés érdekeinek mérlegelésével, meghatározott számhoz kötötten a járási főszolgabíró (polgármester) felmentést adhat. Ez a határozat az alispánhoz feleb- bezhető. 13. §. Hajtó (kör) vadászatot a vadászterület ugyanazon részén egy évben csak egyszer szabad tartani és csak abban az időben, mikor a mezei termények már betakarittattak. Ott, ahol a vadállomány csökkenő, a községi elöljáróság jelenlétében tartandó vizsgálat adatai alapján, a járási főszolgabíró (polgármester) a körvadászatot teljesen meg is tilthatja, határozata a vármegye alispánjához felebbezhető. 14. §. A haszonbérlő a terítékre került hasznos vadról minden haszonbérleti év végén pontos kimutatást tartozik a községi elöljárósághoz (polgármesterhez) benyújtani. 15. §. A vadászati jogbérlő a vadászatot csak a vadállomány fenntartását nem veszélyeztető mérvben gyakorolhatja, a tenyészanya- got pedig óvni köteles. Haszonbérlő tartozik, a vadászterület őrzéséről saját költségén gondoskodni. Ha a terület 2000—5000 kát. holdas, úgy a haszonbérlő egy. minden következő 10.000 kát holdra pedig még egy-egy lehetőleg vizsgázott vadőrt köteles alkalmazni. 16. §. Köteles a bérlő a mezei területeken november 15-től kezdődőleg fogoly, és ha a területen fácán is honos, — fácánetetőket is felállítani s ezeket hó és nagy hideg idején élelemmel rendesen ellátni. Nagy havazás esetén tartozik a bérlő a nyulak etetéséről is (kisköteg lucernának, junius vége fele szedett, nem napos helyen szárított és száraz helyen tartott leveles gyenge akácfáknak, ilyen vagy egyéb faágak, lenyesett gyümölcsfaágnak, csicsokaszárnak, vagy az u. n. takarmány vagy marhakáposztának a fákra, — bokrokra való kiakasztásával) gon- goskodni. 17. §. A haszonbérlő köteles minden második évben 1000 holdanként legalább 4 más vidékről hozott nyulat, lehetőleg 1 : 1 ivararányban, továbbá a sik, illetve mezei területrészen ugyancsak 1000 holdanként 2 pár foglyot is kibocsájtani. A kibocsájtásnak a községi elöljáróságnál (polgármesternél) előzetesen bejelentett időben és azon a területrészen kell történnie, amely a következő idényben kiméleti terület lesz. A nőstény nyulak füleinek kétharmad részét a kieresz- tés előtt le kell vágni, hogy ezek felismerhetők és a tenyésztés érdekében megkiinél- hetők legyenek. Ha a haszonbérlő foglyot a
